Az ukrán mezőgazdasági infrastruktúrát is támadja az orosz hadsereg, ezért a termelők kénytelenek éjjel dolgozni a földeken. Az ukrajnai válság szinte az egész világ mezőgazdaságát és élelmiszeriparát, így a magyart is érinti, de az uniós gazdák legalább kapnak némi segítséget.
Éjjel vetnek az ukrán gazdák
Globális problémát okozhat az ukrán és az orosz gabona kiesése a nemzetközi kereskedelemből, hiszen ez a két ország adja a világ búzaellátásának 30 százalékát. Ez elsősorban afrikai és közel-keleti országokat érinthet rosszul, azonban negatív hatással lehet az Európai Unió Ukrajnához közelebbi tagállamaira is – írja Janusz Wojciechowski, mezőgazdasági és vidékfejlesztési uniós biztosra hivatkozva az Agroinform.hu.
Az uniós szakember tájékoztatást adott arról is, hogy a kialakult helyzetről egyeztetett Roman Lescsenko ukrán agrárminiszterrel, aki arról tájékoztatta, hogy az ukrajnai mezőgazdászok éjjel vetnek, azért hogy ne maradjon ki az idei termés (Roman Lescsenko azóta lemondott hivataláról, ami köthető lehet ahhoz is, hogy egy közelmúltban tett nyilatkozatában kijelentette: idén tavasszal a gazdák 15 millió hektár helyett csupán 7 millió hektárt tudtak bevetni Ukrajnában – a szerk.).
Továbbá hozzátette azt is, hogy Ukrajna élelmiszerellátásának biztosítása érdekében az ukrán termelőknek több műtrágyára, valamit a tárolókapacitásaik bővítésére lenne szükségük azokon a területeken, amelyeken nem folynak harcok.
Az európai mezőgazdaságot és élelmiszeripart is érintheti a válság
Az uniós biztos azonban nem számít Európát is érintő élelmiszerhiányra, hiszen a kontinens élelmiszeripara nagyrészt önellátó.
„Azonban az élelmiszerárak az utóbbi három hétben, az ukrajnai háború kezdete óta, már 5-6 százalékkel emelkedtek, míg Európa népessége is legalább 3 millió fővel nőtt”
- világított rá a közelmúlt fejleményeire a politikus.
Az Európai Bizottság az élelmezésbiztonság érdekében azonban javaslatot tett egy 500 millió eurós csomagra, az ukrajnai háború következményei miatt leginkább sújtott uniós mezőgazdasági termelők megsegítésére. Továbbá a testület piaci védőháló-intézkedéseket vezet be az európai sertéshúspiac érdekében, felfüggeszti az ugarosítási szabályokat, valamint engedélyezi a parlagon lévő területek megművelését és mezőgazdasági hasznosítását. A tagálamok emellett csökkentett áfakulcsokat is alkalmazhatnak ezentúl az élelmiszerek kiskereskedelmi árának a visszafogása érdekében,
Ennyi pénz jut Magyarországnak
Ahogyan azt említettük, a több elemből álló programcsomag legfőbb része egy körülbelül 500 millió euró (nagyjából 185 milliárd forint) összegű támogatási keret. Ebből Magyarország közel 17 millió euróra (mintegy 6,4 milliárd forintra) jogosult. Nagy István agrárminiszter szerint agrárdiplomáciai siker, hogy amíg az unió mezőgazdasági termelésének 2,1 százalékát adjuk, addig a források közel 3,4 százalékát sikerült megszerezni, ami a nyolcadik legmagasabb összeg a huszonhét tagállamból.
„Magyarország tavaly ősz óta kérte több tagállammal együtt a Bizottságtól, hogy vezessen be rendkívüli intézkedéseket elsősorban az állattartó ágazatokban kialakult precedens nélküli válsághelyzet kezelésére. Az orosz-ukrán háború tovább rontotta az agrárpiacok helyzetét, ezért a Bizottság a tagállamok kérését meghallva a mezőgazdasági krízisalap és az uniós agárköltségvetés terhére 500 millió eurós rendkívüli válságkezelési csomag bevezetését javasolja. Az Agrárminisztérium a Magyarországnak jutó közel 6,4 milliárd forintot a hónapok óta nagy bajban lévő állattartók megsegítésére fogja fordítani”
– nyilatkozta a tárcavezető.
