Igen gyenge volt a zöldborsótermés tavaly hazánkban, ami miatt leginkább a történelmi aszály okolható. A növény a magyarországi konzervipar egyik legfontosabb alapanyaga. Figyelmeztetnek a szakértők: a gyengélkedő hazai zöldborsótermelés magával ránthatja a konzerv- és hűtőipart is.
Gyenge éven vannak túl a hazai zöldborsótermelők
Ha az éves átlagokat nézzük, Magyarország adja az európai zöldborsótermelés 13 százalékát. Ezzel hazánk a kontinens harmadik legnagyobb termelője. A hazai termelés harmada Hajdú-Bihar vármegyéhez köthető.
Rendkívül kevés csapadék esett tavaly, ami rányomra a bélyegét a magyarországi borsótermésre. Hektáronként 1,5-4,5 tonna volt a termésátlag az öntözetlen területeken, amíg az öntözötteken 3-6 tonna.
A Növényvédőszer.hu megjegyzi, nem csak emiatt nem meglepő, hogy évek óta csökken a zöldborsó vetésterülete Magyarországon. Sok termelőt tántoríthat el a zöldborsótól az is, hogy miközben növekedtek a termelésének a költségei az elmúlt években, a felvásárlási ára jellemzően nem követte a drágulást. Viszont egyes gabonanövények árszintje elszállt, valamint azoknál sokszor a termelési kockázat is kisebb.
A hazai feldolgozóiparnak sem jó, ha csökken a borsó vetésterülete
A hűtő- és konzerviparnak is kockázatot jelent, ha csökken a vetésterülete, hiszen a zöldborsó az egyik legfontosabb alapanyaguk idehaza. Ha visszaesik a helyi termelőktől beszerezhető borsó mennyisége, az kedvezőtlen a magyar zöldségfeldolgozó ipar versenyképességére nézve is.
Egyébként az Agrárminisztérium tájékoztatása alapján a csemegekukoricához és a zöldborsóhoz kapcsolódó termeléshez kötött támogatás éves forráskerete 15,6 millió euróra nőtt, így idén akár a 326 eurót is elérheti hektáronkénti.
Nagy gondban a hazai zöldség-gyümölcs feldolgozóipar
Zöldborsóból – csökkenő tendencia mellett – 18-20 ezer hektáron 80-120 ezer tonna termett Magyarországon az korábbi években. A borsó a csemegekukoricával együtt a hazai zöldségtermő területek körülbelül 60 százalékát teheti ki. Mindkét terméket 90-95 százalékban a hűtő- és konzervipar használja fel, amely a zöldség-gyümölcs feldolgozóipari kibocsátását 2/3-át adja. Az iparág kapacitás-kihasználtságának 70-80 százalékát is ez a két növény jelenti.
A feldolgozók leginkább tavaly tavasszal szembesültek a megugró termelői árakkal. A kitört orosz-ukrán háború pedig robbanásszerűen növelte például az ágazat elektromos energia- és földgázköltségeit. Emellett a munkaerőhiány is sújtotta a szektort.
Mindemellett - ahogyan fentebb írtuk - az időjárás sem kedvezett a borsónak és a csemegekukoricának, a hőhullámok és az aszály miatt. A júniusban betakarított zöldborsónál nagyjából 10-15 százalékos volt a termésveszteség.
Az ágazati problémák nem újkeletűek, néhány éve fennállnak, viszont mára elmélyültek és krónikussá váltak.
