Az infláció elértéktelenítheti a megtakarításokat, ám a nyersanyagok kihúzhatnak minket a csávából. Hosszú évekig tartó szuperciklus jöhet a piacukon, amiből hasznot húzhatunk.
Szuperciklus közelg
A nyersanyagárak gyakran követik az inflációt, ami vonzóvá teszi azokat a portfóliójukat diverzifikálni kívánó befektetők számára. Márpedig jelenleg az infláció ismét erőre kapni látszik: Amerikában a szolgáltató szektor, Európában a béremelkedés, Magyarországon a beinduló gazdaság miatt ismét elindult felfelé a mutató. Ilyen helyzetben különösen fontos a megtakarítások reálértékének megőrzése, amiben a nyersanyag befektetések a következő években nagyon hatékony eszközök lehetnek. Elemzők szerint ugyanis úgynevezett “nyersanyag szuperciklus” küszöbén állunk, amikor is hosszú távú üzleti-társadalmi trendek billentik ki sokszor évtizedes egyensúlyi szintjéről az árfolyamokat. Ilyen trend például az energia átmenet, vagy éppen az élet egyre több területére belopódzó mesterséges intelligencia (AI), amelyek több nyersanyag világpiaci árát is emelkedésnek indíthatják és amelyekből - elsősorban árupiaci befektetési alapokkal - mi is hasznot húzhatunk.
Klasszikusok és trónkövetelők
Nagy kérdés persze, hogy milyen nyersanyagokba fektessünk? Sokak számára ez a terület egyet jelent az olajjal, ami mégiscsak a világ legfontosabb nyersanyaga. Ugyanakkor a kőolaj árfolyama szédítő hullámvasutakra képes, szinte napok alatt - figyelmeztet Kardos Zsolt, az osztrák hátterű VIG Alapkezelő nyersanyag szakértő portfólió menedzsere. Háború a Közel-Keleten? Gondok Venezuelában? Hurrikánok a Mexikói öbölben? Szinte bármilyen geopolitikai válság hatással lehet az olaj árára. Amikor általános a nyersanyagok drágulása, érdemesebb szélesebb spektrumban gondolkozni: emelkedő piacon az index felül tudta teljesíteni a kőolaj árat, ezért is érdemes a diverzifikáltabb nyersanyag befektetési alapokat vásárolni. Az elmúlt az értéktartó, és a geopolitikai feszültségek idején menedéknek számító arany például az elmúlt egy évben rendkívül jól teljesített: az unciánként (31,1 gramm) 2350 dolláros kurzus 20% felértékelődés, és történelmi rekord. És jól muzsikáltak olyan termékek is, mint a kakaó, amely árfolyama idén duplázódott, de új csúcsokat döntött a narancslé és kávé is.
Az új olaj
A legizgalmasabb nyersanyag talán a réz, amelynek piacán nemrég olyan hosszú távú trendek láthatóak, amelyek felfelé billenhetik ki a világpiaci árat az elmúlt évek-évtizedek egyensúlyi szintjéről. A réz fizikai tulajdonságait tekintve az ezüst mögött a második legjobb elektromos vezető. Ez pedig azért fontos, mert a világ épp az energiaátállás lázában ég. A cél, hogy mindent villamosítsanak, a szerelvényekhez pedig nélkülözhetetlen réz. Az éghajlatváltozás korszakában egyre többen ezt a fémet tartják az új olajnak, hiszen használata elengedhetetlen ahhoz, hogy fenntarthatóbbá alakítsuk energiarendszerünket. Az átállás nagy nyertese az urán is, mert az alacsony széndioxid-kibocsátású atomerőművekből várhatóan egyre több épül majd a fosszilis energiahordozók kiváltására, ami növeli a keresletet a nukleáris fűtőanyag iránt.
Bekábelezve
A másik, napjainkat átszövő megatrend, a mesterséges intelligencia (MI) terjedése is a réz malmára hajtja a vizet. Az óriási energiaigényű technológia miatt fellépő többletenergia- szükséglet 2030-ig évi egymillió tonnával növelheti a réz igényt, ami súlyosbíthatja a réz kereslet-kínálat már ma is meglévő egyensúlytalanságát. Magyarán rátesz egy lapáttal az egyébként is meglévő 4-5 millió tonnás hiányra - ami még magasabb árakhoz vezethet. A számítógépes adatközpontok már a mesterséges intelligencia előtt is a rézre támaszkodtak különféle elektromos alkalmazásokhoz, beleértve a tápkábeleket, gyűjtősíneket, elektromos csatlakozókat, hőcserélőket, hűtőbordákat és áramelosztó szalagokat. Becslések szerint az adatközpontok 1 MW teljesítményéhez bárhol 20-40 tonna rézre lesz szükség. Csak szemléltetésként: a Microsoft chicagói adatközpontjának felépítéséhez például 2177 tonna rézre volt szükség. Az észak-amerikai adatközpont-infrastruktúra az előrejelzések szerint a 2020-as 33 milliárd dolláros üzletről 2030-ra 70 milliárd dollárra, 2040-re pedig jelentős 185 milliárd dollárra bővülhet. Az adatközpontok réz felhasználása pedig a 2020-as 197 ezer tonnáról 293 ezer tonnára emelkedik.
Állandó hiány?
A réz kínálata ugyanakkor valószínűleg nem tudja tartani majd a lépést ezzel a megnövekedett kereslettel. A bánya vállalatok készletei jelenleg alacsonyak, mert a közelmúlt kereslete bizony gyengécske volt. A világ réz felhasználásának mintegy felét adó Kína például a helyi ingatlanszektor válságával küzd - milliónyi lakás huzalozása esik így ki. Azonban a már említett trendek miatt a legrosszabb becslések szerint a rézigény a jelenlegi körülbelül 25 millió tonnáról 2035-re 50 millióra duplázódik. A világ országainak akkora kellene elérnie a zéró széndioxid kibocsátást, amihez bizony rengeteg rézre lenne szükség. Igaz, az átállásban egyelőre nem állunk túl jól, ráadásul a jelenlegi, magas árak miatt felértékelődhet a negyed annyiba kerülő alumínium is, mint helyettesítő termék. Mindez okozhat még meglepetéseket az árutőzsdéken.
Kacérkodás a kamatokkal
Nem volt valami jó üzlet 2022 második felétől befektetni a nyersanyag szektorba. A Bloomberg nyersanyag index a közel 140 pontos szintről idén év elejére 100 alá esett, ami majdnem 30%-os veszteséget jelent. Mi okozta ezt az esést, annak ellenére, hogy az infláció még mindig magas volt, ami hagyományosan jó a nyersanyag szektor számára? Bár a nyersanyagokat hosszú távon döntően a fundamentális faktorok irányítják, rövidebb időszakokban nagyon elszakadhatnak a valóságtól - figyelmeztet Kardos Zsolt. Jobban, mint a részvények. 2021 végétől begyorsult a növekedés és nagyon rövid idő alatt több mint 30%-ot emelkedett az index. Az amerikai jegybank ugyanis tévesen ítélte meg az inflációs helyzetet, és ennek kivédésére hirtelen sok pénz ömlött be a nyersanyagokba. Aztán a befektetők végül elhitték, hogy a jegybank tovább fogja emelni a kamatokat, amelyek a korábbinál magasabb szinten maradhatnak. Ezért elkezdték kivonni a pénzüket a szektorból, minek hatására 2024 februárjáig a nyersanyag index esett. Ekkorra az amerikai alapkamat 5,25% lett, a befektetők azt kezdték el mérlegelni, hogy ha a munkanélküliségi ráta emelkedik az USA-ban, viszont az infláció nem csökken arra a szintre, ahova a jegybank szeretné, akkor mit fog tenni a Fed? Ha ugyanis a gazdaság lassul és az infláció magas marad, akkor az stagflációs helyzetet idézhet elő. Volt már ilyenre példa az 1970-es években. A mostani helyzetben, a nyersanyag index február óta azt kezdte árazni, hogy a jegybank inkább a kamatokat fogja csökkenteni, ha a gazdaság elkezd lassulni, mintsem hogy lehozza az inflációt a stratégiai célnak számító 2%-os szintre. Ez viszont nagyon jó környezetet teremt a nyersanyagok számára.
