A világ két leggyakrabban használt féme az acél és az alumínium. A fontossága miatt az Európai Unió felvette az utóbbit a kritikus fémek és ásványok listájára. Így könnyebben biztosítható, hogy az EU a jövőben is rendelkezzen a szükséges nyersanyagokkal ahhoz, hogy versenyben maradhasson abban a globális versenyben, ami a széndioxid-mentesítésért folyik.
A világ egyik legfontosabb féme az alumínium
Felvette az alumíniumot a kritikus nyersanyagokról szóló törvény hatálya alá tartozó ásványok és fémek listájára (Critical Raw Materials Act - CRMA) az Európai Unió. A 13-as rendszámú anyag (vegyjele: Al) felhasználása várhatóan jelentősen nőni fog a következő években. A listára kerüléssel könnyebben biztosítható, hogy az EU a jövőben is rendelkezzen elegendő mennyiséggel a könnyűfémből ahhoz, hogy versenyben maradhasson a széndioxid-mentesítésért folyó nemzetközi versenyben.
A világnak nagy szüksége van az alumíniumra az energetikai átálláshoz, hiszen szinte az összes zöld energiát termelő technológiának lényeges alapanyaga. Emellett fontos szerephez juthat a fém a villanyautó-iparban is a kiváló szilárdság/tömeg aránya miatt.
Mindezek következtében a Nemzetközi Alumínium Intézet (IAI) előrejelzése szerint a globális alumíniumkereslet nagyjából 40 százalékkal 119,5 millió tonnára fog nőni 2030-ra. Azonban úgy tűnik, az EU nehezen fogja tudni növelni az alumíniumtermelését, hiszen az évek óta csökkenő tendenciát mutat: másfél évtized alatt nagyjából 40 százalékkal esett vissza. A zsugorodást a magas európai energiaárakkal (az alumíniumkohók sok energiát fogyasztanak) és a jelentős kínai alumíniumexporttal (főként félkész termékek formájában) magyarázza az NRGreport.
Ezüstválság is jöhet a napelemszektor miatt?
Egyébként egy mási fémre is megugrottak az igények: rekordszintet ért el a globális ezüstkereslet tavaly. Ráadásul az előrejelzések szerint további növekedés várható az ezüst keresletében, különösen a napelemszektorban.
Az ezüstnek kiváló az elektromos vezetőképessége, ami a napelemgyártás igen fontos alapanyagává teszi. Egy-egy napelemhez csak kisebb mennyiségre van belőle szükség, de a napelempanelek kereslete lendületesen bővül. Az Új-Dél-Walesi Egyetem kutatói szerint a globális napelemszektor 2027-re a jelenlegi éves ezüstkínálat 20 százalékára, 2050-re pedig a 85-98 százalékára tarthat igényt. Emiatt kérdéses, az elérhető ezüstkészletek elegendőek lesznek-e a keresleti oldal kielégítéséhez.
A technológiai fejlődés oldhatja meg a problémát
A Silver Institute adatai alapján az ezüstfelhasználás tavaly is tovább nőhetett a napelemszektorban, és elérhette a rekordot jelentő 127 millió unciát. Ráadásul a modernebb és hatékonyabb N-típusú napelem-technológiák még több ezüstöt igényelnek, mint a napjainkban elterjedt „PERC" cellák.
Mindezek ellenére megoszlanak a vélemények arról, várható-e jelentősebb ezüstválság a jövőben. Egyes szakértők szerint a napelemgyártás idővel egyre kevesebb ezüstöt fog felhasználni, mivel olcsóbb gyártási alternatívákat fejlesztenek ki. Azonban az ezüstkereslet akkor is látványosan növekedhet a következő években, ha csökkenti az iparág az ezüstfelhasználását. Ráadásul a nemesfém újrahasznosítása sem mérsékelheti érdemben a problémát.
