Jelentős változások mennek végbe a hazai ingatlanpiacon, így az ingatlankezelésben is. Emellett a plázáknak is újra kell értelmezniük a szerepüket és a funkcióikat a megváltozott körülmények miatt. Ha nem teszik meg, könnyen kiürülhetnek.
Változik a világ, alkalmazkodnia kell az ingatlanpiacnak
Gereben Mátyást, az egyebek mellett vagyon- és ingatlankezeléssel foglalkozó CPI Hungary országmenedzsere elmondta, hogy az energiaárak emelkedése és az infláció hatással van a magyarországi ingatlanpiacra is. Szinte biztos, hogy kétéves távlatban nagyobb lesz a harc a bérlőkért a piacon. A változásra úgy próbál reagálni az ágazat, hogy nemcsak ingatlanokat kínál, hanem szolgáltatáscsomagot is.
Rebesgeti a piac azt a változást, miszerint az elkövetkezendő fél évben annak az építőiparral foglalkozó szakembergárdának, amely kiszolgálta az utóbbi időszak rengeteg állami és a magánberuházását, egy része felszabadul, és tehetetlenné válik. Ennek hatására létezik egy olyan jövőkép, miszerint a piac – ha a szereplői szeretnének munkához jutni – nem tudja majd tartani a jelenlegi magas kivitelezési árakat
- nyilatkozta Gereben Mátyás a VG-nek.
A szakember hozzátette, hogy manapság óvatosabbak a beruházók, megfontoltabbak a finanszírozók és szigorodnak a hitelezési követelmények is. Mindezek komoly szűrői a tervezett beruházásoknak.
Inkább a szórakozásról szólhatnak a plázák a jövőben?
Átalakulóban vannak rendeltetéseikben a bevásárlóközpontok is. A szakértő példaként hozta fel az állományukhoz tartozó Camponát és Pólust, melyeknél jól látszik, hogy a szerepük eltolódik a szórakoztatás, a közösségi funkciók irányába.
Olyan tereket kell ezekben az épületekben létrehozni, ahol minden korosztály talál szórakozási lehetőséget. Ez komoly hívószó ma, amikor sokkal egyszerűbb otthon maradni, és elmerülni a telefon által kínált milliónyi opcióban. Kellenek az új ingerek, amelyekkel kivonszolható az ember a saját buborékjából. Nyugat-Európában ez már nagyon erős irány, Közép-Kelet-Európában még gyerekcipőben jár, de a változás érzékelhetően elindult
- mondta az országmenedzser.
Hozzátette, nagyon népszerűek a trambulinparkok, a speciális mozik, az ismeretterjesztő és az interakcióra épülő kiállítások, azonban ezek gazdaságilag nehezebben értelmezhető projektek. A kialakításuk költségesebb, és kevesebb bérleti díjat tudnak fizetni, mint például egy nemzetközi divatmárka. Azonban ahhoz, hogy legyen jövője a plázáknak, muszáj lesz ötvözni - a megfelelő arányban - a konvencionális vásárlás és a szórakoztatás tereit.
Népszerűek a budapesti plázák
A fővárosi plázákba meglepően sokan járnak nem vásárolni. Egy korábbi reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a budapestiek 40 százaléka egyáltalán nem vásárol, hanem csak nézelődik a bevásárlóközpontokban. A válaszadók több mint a fele havonta egyszer plázázik, amíg 14 százalékuk naponta beugrik egy bevásárlóközpontba. A fővárosiak legszívesebben a könnyen megközelíthető, környezetbarát, külső zöldterületekkel is rendelkező plázákat választják. A kutatás arra nem tér ki, hogy a nem-vásárlók miért mennek a bevásárlóközpontba.
