Negyedével nőttek a nagyobb vidéki városok lakásárai egyetlen év alatt a legfrissebb adatok szerint. Öt megyei jogú településen is egymillió forint felé került az új lakások átlagos négyzetméterára. Mutatjuk, melyek ezek a városok!
Jelentős drágulás a nagyobb vidéki városok ingatlanpiacain
Az Otthon Centrum friss adatai szerint az éve végén is drágultak az új lakások vidéken. Öt megyeszékhelyen lépték át az egymillió forintos átlagos négyzetméterárat, amire korábban csak a fővárosban és néhány Balaton-parti településen volt példa. Országos összesítésben 25 százalékkal magasabb az újépítésű ingatlanok négyzetméterenkénti árszintje a megyei jogú városokban, mint egy évvel ezelőtt volt. Jelenleg 900 ezer forint az átlagár.
Az egymilliós határt a vidéki nagyobb városok közül először Sopron törte át. Ott most 1,1 millió az árszint. Egymillió forint környékén árulják négyzetméterenként az ingatlanokat Debrecenben, Érden, Győrben és Szegeden is.
A legolcsóbb megyei jogú város az új ingatlanok átlagára tekintetében jelenleg Hódmezővásárhely, ahol félmillió alatt van a négyzetméterár. A Csongrád-Csanád megyei települést Békéscsaba követi 580 ezer forintos árszinttel.
A fizetőképes kereslet csökkenése és a drágább hitelek miatt érezhetően csökkent az ingatlanpiaci lendület az előző hónapokban. Az áremelkedés java leginkább az év elején realizálódott. Emellett az építkezési kedv is visszaesett. Az új projektek száma közel harmadával kevesebb, mint egy évvel ezelőtt volt – jegyzi meg a HVG.
Letaszították a trónjáról a fővárosi ingatlanpiac rekorderét
Átalakul a fővárosi ingatlanpiac is. A Duna House elemzése szerint megnőtt a kereslet a belvárosi lakásokra, miközben visszaszorult a harmadik helyre a korábbi csúcstartó, Angyalföld.
A társaság elemzése szerint a keresleti lista végén is átrendeződtek a kerületek: a XVII. kerület a sereghajtók közé kerül, 2022 augusztusa óta az érdeklődők mindössze 3,7 százaléka keres itt ingatlant. Az idei év erőteljes változásokat hozott az ingatlanpiacon, mivel a potenciális vevők elsődlegesen az ingatlanok energetikai jellemzői alapján választanak, miközben a kínálatban egyre több a korszerűtlen otthon.
A fordulat országosan és Budapesten is érezékelhető: a fővárosban a belvárosi kerületek, a VII. kerület, Erzsébetváros, valamint a VI. kerület, Terézváros áll az első két helyen. A befektetők által kedvelt belvárosi területeken főként régi bérházak polgári lakásai alkotják a felhozatalt, ám az ezekből létrehozott, szétválasztott kislakások az alacsony fenntartási költségeik miatt nagyon jól bérbe adhatók.
A közlemény idézi Benedikt Károlyt, a Duna House pr- és elemzési vezetőjét, aki elmondta: a XVII. kerület Budapest legnagyobb méretű kerülete, Rákosmente közel 90 ezres lakosságával a főváros hetedik legnépesebb része, amely korábban nagyon népszerű volt, hiszen a nagyobb térre és a nyugalomra vágyó fővárosiak is előszeretettel választották a zsúfolt belváros és a túl távoli agglomeráció helyett. Az ingatlanok energetikai korszerűségének felértékelődésével azonban egyre inkább veszített vonzerejéből a terület.
Az érdeklődés átalakulása nem csak a népszerűségi lista élén tapasztalható, az elemzés szerint idén októberben Csepel, Soroksár és Rákosmente végzett az érdeklődési ranglista végén: ez utóbbi kerületben tavaly még a vevők 5,3 százaléka keresett ingatlant, míg az idén augusztus óta az érdeklődők mindössze 3,7 százaléka keres célzottan rákosmenti ingatlanokat.Az értékesítési statisztikai adatok szerint 2021-ben több mint ezer ingatlan cserélt gazdát Rákosmentén, átlagosan 50 millió forint körül költöttek a vásárlók ingatlanra itt, ami megközelítőleg 610 ezer forintos átlagos négyzetméterár a téglaépítésű otthonok esetében.
