Egy darabig biztosan nem szűnik meg a sugárzott műsorterjesztés
Fotó: Shutterstock

Ebben sem hasonlítunk az amerikaiakra

Tavaly ötmillió háztartás mondta vissza az tévé-előfizetését az Egyesült Államokban és választotta helyette a streamingszolgáltatókat. Magyarországon azonban nem figyelhető meg ez a folyamat. Sok magyar háztartás esetében nincs is alternatíva.


Rengeteget tévézünk

A magyarok átlagosan több mint napi négy órát töltenek a televízió előtt. Ezzel az adattal Európa élmezőnyébe tartozunk. Tízből kilenc hazai háztartásnak van hagyományos tévéelőfizetése, és csupán egy százalék lehet azok aránya, akiknek nincsen klasszikus előfizetésük, viszont fizetnek valamelyik filmtár-jellegű (streaming) szolgáltatásért - írja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatására hivatkozva a hwsw.hu.

A felmérés tavaly ősszel készült, mintegy háromezer háztartás bevonásával. A NMHH szerint a kutatásból kiderül, hogy a hazai tévézési szokások stabilak, a műsorhoz jutás módja, azonban jelentősen változott az elmúlt években. Amíg 2018-ban a lakosság 24,5 százaléka fogta a műsorokat műholdról vagy földfelszíni adóról, addig 2021 végére az arányuk 19,5 százalékra esett. Tehát minden ötödik előfizetőjük valamilyen kábeltévés vagy internethálózaton keresztül biztosított tévészolgáltatásra váltott az elmúlt három évben.

A portál megjegyzi, hogy 153 ezer háztartás cserélte le a sugárzott műsorszolgáltatást valamilyen vezetékesre a vizsgált időszakban, a földfelszíni adásra előfizetők azonban jóval elégedetlenebbek, mint a műholdasok. Ennek az lehet az oka, hogy például az Antenna Hungária földfelszíni szolgáltatásával mintegy 50-60 csatorna nézhető, ami jóval kevesebb, mint a műholdas szolgáltatóknál. A vezetékes szolgáltatók (csomagban) azonban kedvezőbb áron adhatják az internet-, a vezetékestelefon- és a tévéelőfizetést.

Visszaszorulóban a sugárzott műsorszolgáltatás

A kutatásból jól látszik, hogy ahogy növekszik a lakosság igénye a vezetékes internetre, valamint terjed a „csomagban olcsóbb” árazás, úgy veszít vonzerejéből a sugárzott műsorszolgáltatás.

A felmérés eredményeiből jól látszik, hogy a sugárzott műsorterjesztésre előfizető háztartások jóval szerényebb telekommunikációs igényekkel rendelkeznek, mint a vezetékes szolgáltatást választók. Így például ebben a körben csak 63 százaléknak volt vezetékes internet előfizetése, szemben a vezetékes tévét igénybe vevő háztartásokkal, ahol az arány 83 százalék volt

- írja a portál.

Érdekesség, hogy a vezetékes telefon és a lapostévé használata is alacsonyabb szintű volt a sugárzott műsorszolgáltatást használóknál.

Az NMHH nem számol azzal, hogy a sugárzott műsorterjesztés teljesen megszűnne, hiszen sok esetben nincsen alternatívája. Az aprófalvas, valamint a szegényebb vidékeken kábeltévé- vagy internethálózat kiépítése soha meg nem térülő befektetés, hacsak nincs hozzá állami támogatás.

Ne hagyd ki!