A közúti fuvardíjak tovább emelkedtek a harmadik negyedévben, annak ellenére, hogy a fuvarpiaci kereslet alacsony szinten stagnál. Az ágazat szereplői egyre nehezebb helyzetben vannak, a költségek és a recesszió szorításában küzdenek a túlélésért.
A Közúti Fuvarozási Árindex (KFX) 2024 harmadik negyedéves adatai szerint a díjak emelkedése folytatódott az ágazatban. Nemzetközi viszonylatban 6,8%, belföldön pedig 14,9%-os drágulás következett be az előző év azonos időszakához képest. Azonban még ezek a jelentős áremelések sem tudták kompenzálni a költségek drasztikus növekedését. A nemzetközi fuvarozás költségei 10,2%-kal, a belföldi fuvarozásé 17,8%-kal emelkedtek, amelynek legnagyobb részét az útdíjak növekedése okozta - írja a Világgazdaság..
A költségek emelkedése minden szinten érezteti hatását
Az iparág egyik legnagyobb kihívása az extrém mértékben emelkedő költségek kezelése. A hazai útdíjtarifák például átlagosan 50–60 százalékkal, a németországiak 80–85 százalékkal, az ausztriaiak 8–12 százalékkal nőttek. Az útdíjak mellett a gépjárművezetői bérek 7–12%-kal, az amortizáció 6–9%-kal, míg a lízingkamatok 30–50%-kal nőttek. Az üzemanyagár csökkenése ugyan némileg mérsékelte a költségeket, de ez nem tudta ellensúlyozni a többi tétel emelkedését.
A fuvarozók termelékenysége az előző negyedévhez képest romlott, de a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva javulás figyelhető meg.
A legnagyobb probléma a gazdasági recesszió elhúzódása, amely jelentősen csökkenti a fuvarozók megrendeléseit. A hazai GDP a harmadik negyedévben az előző évhez képest 0,7%-os visszaesést mutatott. A belföldi fuvarozást érintően a kiskereskedelmi forgalom növekedése lassuló tendenciát mutat, míg az építőipar mélyrepülése tovább rontja a keresletet.
A nemzetközi fuvarozók számára különösen aggasztó az ipari termelés visszaesése. Az elektromos berendezések és a járműgyártás területén is jelentős hanyatlás figyelhető meg, ami csökkenti az áruszállítási igényeket. Az áruszállítás az előző negyedévhez viszonyítva 2,7%-kal esett vissza, és a harmadik negyedévben is hasonlóan kedvezőtlen eredmények várhatók.
A fuvarozók így gazdasági harapófogóba kerültek: a csökkenő kereslet és a növekvő költségek miatt veszteségesen működnek. A járműflotta méretének csökkentése már elkezdődött, a KSH adatai szerint a vontatók száma az előző év azonos időszakához képest 16,4%-kal csökkent. A használt járművek eladása gyakorlatilag ellehetetlenült, így a fuvarozók kénytelenek kapacitásaik jelentős csökkentésével alkalmazkodni.
Az ágazat szereplői nem képesek tovább veszteségesen működni, ezért a következő hónapokban a fuvardíjak további emelkedése várható.
A fuvarozók számára az egyetlen lehetőség most, hogy költségeiket áthárítsák a vevőkre, megrendelőkre, még ha ez további megrendeléscsökkenéssel is jár. A mikrovállalkozások soraiban növekvő csődök száma szintén hozzájárul a kényszerű kapacitáscsökkenéshez, ami a forgalom fellendülése esetén már kapacitáshiányt fog okozni
Már tavaly is gond volt
A fuvarozók már 2023 végén is segítségre szorultak. A fuvarozók képviselőivel folytatott párbeszéd eredményeként akkor a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) javaslatára a kormány arról döntött, hogy újabb intézkedésekkel segíti a stratégiai jelentőségű ágazat szereplőinek megerősödését, ezáltal a magyar árufuvarozásban tevékenykedő vállalkozások versenyképességének további növelését.
A kormány döntése szerint egyfelől a jelenlegi 3,5 forintról 2024-től majdnem háromszorosára, tehát 10 forintra nőtt a kereskedelmi gázolaj jövedéki adójából visszaigényelhető literenkénti összeg. A kabinet az intézkedés kapcsán azt várták el, hogy a hazai fuvarozók a magyar áruk szállításához szükséges üzemanyagot itthon tankolják gépjárműveikbe.
