Milyen volt a tavalyi év az ágazat magyarországi szereplői számára?
Már látszik, hogy a hazai logisztikai szektor összességében rendkívül nehéz, de eredményes évet zár. A nehézségek szinte mindegyik alágazatnál hasonlók voltak: a háború okozta bizonytalanság, magas energia- és üzemanyag-költségek, hosszú átfutási idők, alapanyaghiányok. Továbbá a magas munkabérköltségek ellenére is fennálló munkaerőhiány.
A legnagyobb eredménynek azt tekintem, hogy ilyen körülmények között is eredményesen helytállt a hazai logisztika szakma. Kialakultak olyan képességek, mint a reziliencia (rugalmas ellenállási képesség), komplex szolgáltatások nyújtása, magas fokú digitális érettség és automatizálás, robotizáció, hatékony energiafelhasználás. Azt se feledjük, hogy milliárdos nagyságrendű logisztikai beruházások sora valósult meg tavaly. Erre az idei, valamint a következő években is lehet számítani. Aki ma ezt felismeri és fejleszti logisztikai ismereteit, versenyelőnyre tehet szert.
Manapság mekkora a regionális ellátási láncok jelentősége, és tovább nőhet-e a globális láncokkal szemben?
Többször is megzavarták az elmúlt évtized történései a hosszú ellátási láncokat, például 2010-ben az izlandi Eyjafjallajökull vulkán kitörése miatt 100 ezer repülőjáratot kellett törölni néhány hét alatt, emiatt gyártósorok álltak le. A 2020 márciusától elharapódzó koronavírus-járvány miatt országhatárokat zártak le az EU schengeni övezetében is. Majd a konténerhiány, az energia drágulása bizonyították, hogy a globális ellátási láncok sérülékenyek. Nem utolsósorban Klaus Schwab, a World Economic Forum (WEF) elnöke hívta fel a figyelmet a „fekete hattyúk”, a váratlan események további érkezésére.
Mindezek arra a következtetésre késztetik a szakembereket, hogy a jövőben nőni fog a regionális ellátási láncok jelentősége – pedig valójában nem ez a tendencia. Jelenleg azt látjuk, hogy minden szereplő a globális láncok rugalmasságának és ellenálló képességének megerősítésére törekszik. Ennek egyik oka, hogy a világ gyártási tevékenységének 85%-a továbbra is Ázsia, Délkelet-Ázsia területén történik. Másik ok a föld népességének dinamikus növekedése, ennek következében a világkereskedelem nagyságrendileg évi 10%-kal emelkedik, ezért a logisztikai igény is nő. A rövid (regionális) ellátási láncok jelentősége egyes élelmiszerek, zöldség, gyümölcs esetében reális, illetve olyan gyártásoknál, ahol 3D nyomtatással gazdaságosan kiválthatók az alkatrészek.
A közelmúltban több hátrányos intézkedés sújtotta a magyar fuvarozókat. Elég erős-e a szakma érdekképviselet az EU-ban?
Az uniós tagállamok 2020 áprilisában elfogadták az ún. első Mobilitási Csomagot, amelyre később az Európa Parlament is rábólintott. Ez a rendelet alapvetően megváltoztatta fuvarozás és a gépjárművezető körülményeit, az adminisztrációt. Országonként változó béreket vezetett be, és szigorúan szabályozta a kabotázst (belföldi fuvarozás külföldi cég által – a szerk.). Kilenc tagállam tiltakozott a rendelet bevezetése ellen – köztük Magyarország is –, ugyanis az utóbb csatlakozott tagok pusztán piacvédelmi intézkedésnek vélik ezt a nyugat-európai országok fuvarozóinak érdekében.
Hiába tiltakoztak a szakmai érdekképviseletek, petíciójuk nem járt eredménnyel. Ezért a magyar kormány keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához a Mobilitási Csomag egyes irányelvi és rendeleti előírásainak megsemmisítése érdekében (2020. október 26.). A rendelkezések aránytalan pénzügyi és adminisztrációs terheket rónak az európai fuvarozó vállalkozásokra. A kifogásolt követelmények némelyike sérti a diszkrimináció tilalmát, ellentétes az uniós klímavédelmi célokkal, vagy egyenesen végrehajthatatlan.
Magas üzemanyagárak, sofőrhiány, szankciók – hogyan birkóznak meg ezzel a logisztikai cégek és ügyfeleik?
A logisztikai cégek évek óta folyamatosan nehezedő körülmények között látják el a feladataikat. 2020-ban az előző év nehézségei ellenére extra nyereséggel zárt a hazai közúti szektor, ám 2021-ben már a nagyobb rendelésállomány és a fuvardíjak emelkedése sem tudta kompenzálni a többletköltségeket. 2022-ben folytatódott az előző évi trend, emiatt a közúti fuvarozóknak szinte kéthetente kellett volna árat emelni. 2022-ben a tényleges fuvardíjemelések a következők voltak: belföldön 30,3% nemzetközi viszonylatban 24,1%. Idén pedig a bázishoz képest várhatóan mintegy 10%-kal növekednek a fuvardíjak.
Milyen technológiai és innovációs trendek várhatóak az ágazatban?
A digitalizációval kapcsolatos technológiák dinamikus, eseteként diszruptív – a piaci működést és erősorrendet felkavaró – fejlődés figyelhető meg a logisztikában és a logisztikailag intenzív iparágakban (pl. gépgyártás), jelentős innovációs aktivitás mellett.
A lehetséges innovációk közül több neves kutató szerint a következőkre számíthatunk: az automatizáció további fejlődése, az 5G hálózatokat kihasználó, egymással kommunikáló gépek, robotok, a mesterséges intelligencia használata, valamint az ellátási láncok működtetését biztosító munkaerő digitális képességeinek fejlesztése. Mindezek elősegítik az ellátási láncok költségeinek csökkentését, a folyamatok valós idejű követését és azonnali alkalmazkodást a gyorsan változó körülményekhez. A fogyasztók, illetve az államok egyre nagyobb elvárásokat támasztanak a vállalatok felé, így felmerül a zéró emisszió is mint jövőkép.
