Nem a legszegényebbek a legpesszimistábbak

Sok magyar tart súlyos megélhetési gondoktól a közeljövőben egy friss kutatás szerint. A lakosság jelentős része lényegesen magasabbnak érzékeli az inflációt, mint a hivatalos adatok. Mutatjuk a részleteket!


Sokan nem látják fényesen a jövőjüket

A Publikus Intézet augusztus végén készített egy életkorra és iskolázottságra vonatkozóan reprezentatív felmérést a hazai lakosság körében, melyben egyebek mellett a kiugró inflációhoz és a rezsidíjjakhoz köthető aggodalmaikra voltak kíváncsiak.

A válaszadók 34 százaléka igencsak aggódik a bevásárlások miatt. Úgy gondolják, hogy az árak emelkedése az elmúlt egy évben meghaladta a 30 százalékot. A hivatalosan általános infláció júliusban azonban „csak” 13,7 százalék volt (augusztusban pedig 15,6 százalék) – írja a Népszava.

Nem a legszegényebbek a legpesszimistábbak

A legkevesebb pénzből élőknél is magasabbnak érzékelik az inflációt a havi nettó 200-300 ezer forint jövedelemből élők. Nekik a 42 százalékuk becsült 30 százaléknál nagyobb drágulást. Ezt azzal magyarázza az elemzés, hogy leginkább ők azok, akik a megszokott, jobb élelmiszereket gyengébb minőségűekre kénytelenek cserélni.

Többnyire a nők követik a konyhai alapanyagok áremelkedését napi szinten. Ezért lehet az, hogy ők minden jövedelmi kategóriában nagyobbnak érzik az inflációt. A kenyér és a száraztészta egy év alatt nagyjából másfélszeres drágulása különösen nehezen érinti őket.

Emelkedett azok aránya is, akiknek súlyos gondot okoznak az áremelkedések. Amíg márciusban 34, augusztusban a megkérdezettek 39 százaléka felelte ezt a Publicusnak. Az talán kevésbé meglepő, hogy a 200-300 ezer forint közötti bevétellel rendelkezőknek alig a negyede, a 200 ezer forintnál kevesebb pénzből élőknek viszont a 60 százaléka adott ilyen választ.

Aggodalom a rezsidíjjak miatt

A korábbi kutatáshoz képest kissé visszaesett azok aránya, akik a rezsidíjjak miatt fejezték ki az aggodalmukat. A rezsirendszer átalakítása az első pillanatban nagy riadalmat okozott, de az újabb részletek megjelenése augusztus végére oldotta a félelmeket. Júliusban a megkérdezettek 56 százaléka gondolta, hogy háztartása fogyasztása meg fogja haladni a támogatott mértéket, viszont augusztus végére 43 százalékra csökkent az arányuk. A túlfogyasztók nagyjából fele számolt be arról, hogy legfeljebb 20 százalékkal lépik túl a kedvezményes határt.

A gáznál a válaszadók ötöde, villanynál a 14 százaléka több mint 50 százalékkal használ többet. Ezekkel az adatokkal magyarázható, hogy most az átlagnál többet fogyasztó válaszadók 67 százaléka úgy véli, kis nehézségek árán ki tudja majd fizetni a magasabb rezsiszámlákat, s csak 27 százalékuk tart attól, hogy ez komoly nehézséget jelent számára. Az ellenzéki szavazók közül jóval többen félnek ettől

- írja az elemzés.

Körülbelül ugyanannyian gondolják, hogy kicsivel csökkenteni tudják és fogják az energiafogyasztásukat, mint ahányan eddig is takarékoskodtak. Mellettük a válaszadók nagyjából tíz százaléka mondta, hogy elképzelhetőnek tartja a gáz- és az áramfogyasztása jelentős csökkentését. 16 százalékuk a rezsicsökkentés miatt már megvalósított néhány energiafelhasználást mérséklő beruházást. További 16 százalékuknak pedig a tervei között szerepel, de nincs rá pénzük.


The Conversation

Ne hagyd ki!