Hazánkon kívül is más országokban, például Németországban, Spanyolországban és Franciaországban is különféle támogatásokat vezettek be a rezsiárakra.
Elképesztő drágulás
Mióta február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát,
- az olaj duplájába,
- a szén majdnem négyszeresébe,
- a gáz majdnem hétszeresébe
kerül – derül ki az IMF blogbejegyzéséből.
Ahelyett, hogy széleskörű támogatásban, például árkontrollban gondolkodnának a döntéshozók, inkább az alacsonyabb bevételű háztartásokat kellene támogatniuk, amelyek a leginkább megszenvedik a magas rezsiárakat – véli a washingtoni központú intézmény. A szegények jövedelmük sokkal nagyobb arányát költik a rezsire, a megélhetésre.
Erős kereslet=magas ár
A valódi árakra való áttérés korlátozása késlelteti a szükséges alkalmazkodást az energiasokkhoz, hiszen a háztartásokat és vállalkozásokat nem ösztönzi energiatakarékosságra és az energiahatékonyság növelésére. Ennek megfelelően magas marad az energia iránti igény, ami az árakat is magasan tartja – írják.
Az átlagos európai háztartás megélhetési költségei idén nagyjából 7 százalékkal magasabbak az IMF 2021 eleji várakozásához képest. Ez az arány mutatja a magasabb energiaárakat, illetve közvetett hatásukat a gyártó- és szolgáltató szektorra.
A szegények támogatása kevesebből kijönne
Az IMF számításai szerint sok országban, ahol széleskörű energiaárkorlátozást alkalmaznak, ez a GDP több mint 1,5 százalékát viszi el.
Ha a háztartások alsó 20 százaléka, a legszegényebbek számára biztosítanák a megélhetési költségek kompenzációját, az idén a GDP 0,4 százalékába kerülne. Míg ha az alsó 40 százalék számára adnák meg ugyanezt, az a GDP 0,9 százalékát tenné ki – írja az IMF.
Hozzáteszik, hogy néhány kormány a vállalkozásokat is támogatja az árstoppal. Ennek szerintük csak abban az esetben van értelme, ha egy rövid távú áremelkedés tönkretenne máskülönben életképes cégeket.
