Rengeteg kockázatot rejt, hogy óriási adósságot tolnak maguk előtt a világ országai. Jóval többet, mint a világjárvány előtt. A helyzet nem tűnik fenntarthatónak. Azonban némi optimizmusra adhat okot, hogy az utóbbi két évben némileg sikerült csökkenteni a globális adósságállományt.
Az országok túl nagy adósságállományára hívja fel a figyelmet a Nemzetközi Valutalap
A Nemzetközi Valutalap (IMF) friss Global Debt Database kiadvány szerint a globális adósság a történelmi csúcsát 2020-ban érte el. Ekkor a világjárvány miatt világszerte szükség volt a gazdaság élénkítésére. Ugyan a következő két évben csökkent az összteher, azonban továbbra is a COVID előtti szint felett jár.
Nagyjából a globális GDP 238 százalékát teszi ki a világ 235 ezer milliárd dolláros összadóssága manapság, így 9 százalékponttal magasabban áll, mint 2019-ban, a COVID elterjedése előtti utolsó évben. Ráadásul az összeg 200 milliárd dollárral magasabb, mint 2021 végén. A teljes adósságon belül az államadósságok a GDP 92 százalékára rúgnak. A háztartásoknál és a vállalkozásoknál pedig az a mutató 146 százalékon áll.
A Portfolio megjegyzi, ugyan kedvező irányba befolyásolta a világ adósságállományát a gazdasági növekedés pandémia utáni helyreállása és az infláció, azonban a mérséklődés mégsem látványos. Ennek oka, hogy lazák a fiskális politikák. Számos kormány nyújtott jelentős támogatást a fogyasztóknak az elszálló energia- és élelmiszerárak kompenzálására. Emiatt az államadósság csupán 8 százalékponttal csökkent két év alatt, amivel a világjárvány okozta megugrásának csak a felét dolgozta le. Igaz, a háztartásoknál és a vállalatoknál a visszaesés 12 százalékpont volt.
Kína eladósította a fél világot, most fut a pénze után
Közgazdászok szerint például Srí Lanka és Zambia adósságválsága is összefüggésbe hozható Kína Egy övezet – Egy út programjával. Mellettük más országnak is egyre nagyobb gondot jelent a kínai adósság törlesztése a féket behúzó világgazdaság, valamint a globálisan emelkedő kamatlábak és a kiugró infláció miatt.
Nyugati politikusok többször bírálták Kína „adósságcsapda-diplomáciának” emlegetett hitelezési gyakorlatát. Azonban az ázsiai ország most újratárgyalná a régi hiteleket, valamint átalakítaná az Egy övezet – Egy út projektet, mert szigorúbban értékelné az új fejlesztések finanszírozását.
2010-ben Kína tengerentúli hiteleinek csupán az 5 százaléka volt pénzügyi nehézségekkel küszködő országoknál, viszont manapság a 60 százaléka. A romló aránnyal magyarázható az is, hogy az ázsiai ország az utóbbi időben olyan hitelezőkkel – például a Párizsi Klubbal - is együttműködik az „adósságmocsarak lecsapolásában”, akikkel korábban nem volt hajlandó.
Felfoghatatlan összegű kölcsönöket fizetett ki Kína
Összesen nagyjából 1000 milliárd dollár kölcsönzött Kína 150 országnak az elmúlt évtizedben. A kölcsönszerződésekben gyakran kikötötték, hogy a hitelfelvevő köteles olyan kínai cégekkel beszállítói szerződéseket kötni, amelyek azokat a termékeket exportálják, amelyekből túlkínálat van az ázsiai országban (például acél és textil).
Az amerikai AidData kutatóintézet megjegyzi, az Egyesült Államok is Kínához hasonló nagyságrendben finanszíroz programokat a világban, azonban Washington inkább segélyez, amíg Peking bankárként viselkedik. Sokat mondó adat, hogy az USA minden hiteldollárja 9 dollárnyi segélyt vonzott az országokba, viszont Kína esetében ez az arány fordított.
