Kínának is lehet némi köze a problémához
Fotó: Shutterstock

Elképesztő adósságterhet cipelnek a szegény országok

Duplájára nőtt a fejlődő országok államadóssága tíz év alatt. A legszegényebb államoké ennél is nagyobb arányban, a háromszorosára emelkedett. Néhányuk irreálisan magas összegekkel törlesztheti az adóságát. Kínának is lehet némi köze a problémához.


Még jobban eladósodtak a legszegényebb országok

A Világbank friss adóságjelentése szerint 62 milliárd dollárt költ adósságszolgálatra a világ 50 legszegényebb országa idén, ami 35 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A csoportba tartozó javarészt afrikai országok az éves exportbevételeik 10,3 százalékát fordítják az adósságtörlesztésre, amíg 2010-ben csak 3,2 százalékon volt áll ez a mutatójuk.

A jelentésből az is kiderül, hogy megduplázódott a fejlődő országok államadóssága az előző évtizedben. Manapság 9 ezer milliárd körül alakul az értéke. A legszegényebb államoké pedig a háromszorosára emelkedett ezen idő alatt és 1000 milliárd dollár környékén áll.

Igaz, hogy a fejlett országok kezdeményezésére elindult egy adósságszolgálat-felfüggesztési kezdeményezés (DSSI) a pandémia alatt, amivel az országoknak mintegy 8,9 milliárd dollár adósság átütemezését biztosították 2021-ig, de ez a tavaly törlesztett 99 milliárd dollárnak csak a tizede.

Átfogó megközelítésre van szükség az adósság csökkentéséhez, az átláthatóság növelése és a gyorsabb szerkezetátalakítás elősegítése érdekében. Egyes országok irreálisan magas összegeket kénytelenek adósságtörlesztésre fordítani. Ghána, Srí Lanka és Zambia teljes éves költségvetési bevételének 70-100 százalékát fizeti ki a hitelezőknek

- írja David Malpassra, a Világbank elnökéra hivatkozva a VG.

Kína eladósította a fél világot, most fut a pénze után

Közgazdászok szerint, Srí Lanka és Zambia adósságválsága is összefüggésbe hozható Kína Egy övezet – Egy út programjával. Mellettük más országnak is egyre nagyobb gondot jelent a kínai adósság törlesztése a féket behúzó világgazdaság, valamint a globálisan emelkedő kamatlábak és a kiugró infláció miatt.

Nyugati politikusok többször bírálták Kína „adósságcsapda-diplomáciának” emlegetett hitelezési gyakorlatát. Azonban az ázsiai ország most újratárgyalná a régi hiteleket, valamint átalakítaná az Egy övezet – Egy út projektet, mert szigorúbban értékelné az új fejlesztések finanszírozását.

2010-ben Kína tengerentúli hiteleinek csupán az 5 százaléka volt pénzügyi nehézségekkel küszködő országoknál, viszont manapság a 60 százaléka. A romló aránnyal magyarázható az is, hogy az ázsiai ország az utóbbi időben olyan hitelezőkkel – például a Párizsi Klubbal - is együttműködik az „adósságmocsarak lecsapolásában”, akikkel korábban nem volt hajlandó.

Felfoghatatlan összegű kölcsönöket fizetett ki Kína

Összesen nagyjából 1000 milliárd dollár kölcsönzött Kína 150 országnak az elmúlt évtizedben. A kölcsönszerződésekben gyakran kikötötték, hogy a hitelfelvevő ország köteles olyan kínai cégekkel beszállítói szerződéseket kötni, amelyek azokat a termékeket exportálják, amelyekből túlkínálat van az ázsiai országban (például acél és textil).

Az amerikai AidData kutatóintézet megjegyzi, hogy az Egyesült Államok is Kínához hasonló nagyságrendben finanszíroz programokat a világban, azonban Washington inkább segélyez, amíg Peking bankárként viselkedik. Sokat mondó adat, hogy az USA minden hiteldollárja 9 dollárnyi segélyt vonzott az országokba, viszont Kína esetében ez az arány fordított.

The Conversation

Ne hagyd ki!