Behozhatatlan előny
A Financial Times-nak Nicolas Chaillan adott interjút, aki korábban a Pentagon szoftverfejlesztésért felelős igazgatója volt. A szakember szeptember elején azért mondott le a posztjáról, hogy így tiltakozzon az Egyesült Államok katonai erejének aggasztóan lassú technológiai fejlesztése ellen. Úgy véli, Kína az elmúlt években behozhatatlan előnyre tett szert a mesterséges intelligencia területén.
A következő 15-20 évben biztosan nem tudjuk felvenni a versenyt Kínával. Ez tény, véleményem szerint ennek már vége. Az, hogy háború lesz-e a vége, avagy sem, már csak amolyan anekdotikus kérdés
-fogalmazott Chaillan.
A szakértő nincs egyedül véleményével, ugyanis a nyugati hírszerzési elemzések szerint Kína egy évtizeden belül az összes kulcsfontosságú, feltörekvőben lévő technológiai iparágat uralni fogja, különösen a mesterséges intelligenciát, a szintetikus biológiát és a genetikát. Ahogy Chaillan fogalmazott, Kína dominálni akarja a világ jövőjét, a médiától kezdve egészen a geopolitikáig.
A szabadság átka?
Chaillan a lassú innovációt és az amerikai vállalatok, például a Google érdektelenségét okolja a kialakult helyzetért. Míg Kínában törvény írja elő, hogy a nagy tech-cégeknek együtt kell működniük a kormánnyal, addig a nyugati vállalatokat nehéz rávenni a közös munkára, amit tovább lassítanak a technológiát övező széles körű etikai viták. Ezzel szemben a kommunista országban rengeteg pénz áramlik a szektorba, és nincsenek erkölcsi aggályok.
Az USA kormányát is kemény kritikákkal illette, szerinte egyes kormányhivatalokban az amerikai kibervédelem az óvodai szintet is alig üti meg. Azt állítja, hogy olyan embereket juttattak vezető, az ország kibervédelmének szempontjából kritikusan fontos pozíciókba, akik nem rendelkeznek kellő tapasztalattal.
