A legdrágább ország a gyermeknevelés szempontjából Dél-Korea, ahol egyébként a legalacsonyabb a születésszám az egész világon, ettől bizonyára nem függetlenül. A 13 országot tartalmazó listán Olaszország áll a harmadik helyen, Németország, az Egyesült Államok és Japán is csak utánuk következik.
Legolcsóbb, legdrágább
Ha nem az egy főre jutó GDP-hez viszonyítjuk, hanem az abszolút pénzösszeget nézzük, akkor Kína az egyik legolcsóbb ország gyermeknevelés szempontjából. De ez is viszonylagos, hiszen ha az összeget az ottani átlagjövedelemmel hasonlítjuk össze, akkor
Kína a legdrágább ország a gyermekvállaláshoz
– derül ki a Jefferies összegzéséből, amelyhez a Yuwa Population Research adatait használták.
A kelet-ázsiai országban a költségek nagy részét az oktatás és az óvodáskorú, vagy annál kisebb gyermekek intézményi elhelyezése teszi ki. A bölcsődei illetve óvodai ellátásra nem sokkal ezelőttig kizárólag magánintézményekben volt lehetőség.
A Jefferies szerint Kínában több mint 75 ezer dollárba (25 millió forintba) kerül egy gyermek 18 éves korig való felnevelése. Ezután még 22 ezer dollárt (7 és félmillió forintot) kell rászánni arra, hogy az utód az egyetemet is kijárja. Ez persze csalóka, mert a nyugati országokban sokkal jelentősebb az államilag nyújtott diákhitelek aránya, így a felsőoktatás költségei – legalább részben – a fiatal felnőtteket, és nem a szülőket terhelik.
Ötéves terv: bölcsődék
A törvényalkotóknak számtalan lehetőségük van arra, hogy csökkentsék a gyermekvállalással együtt járó költségeket, például a gyermekfelügyelet támogatásával.
A kínai kormány jelenlegi ötéves tervében szerepel, hogy a bölcsődei férőhelyek számát 2025-re megnövelje úgy, hogy
1000 főre 4,5 hely jusson.
Jelenleg 1,8 hely jut 1000 főre. Kínában jelenleg 42 millió három év alatti gyermek van. Egyharmaduk szülei szeretnék őket bölcsődébe adni, de csak 5,5 százalékuk tudja ezt megvalósítani.
A gazdagabb országokban kevesebb gyermek születik, mint a fejlődő világban. Kína gazdasági fejlődését tekintve nagyon is valószínű, hogy hamarosan náluk is beáll a csökkenő tendencia. A kínai párok már most is csak vonakodva vállalnak egy gyermeknél többet, mert sokba kerül a felnevelésük. A házasságok száma is csökken, és az ázsiai kultúrában sokkal ritkább a házasságon kívül született gyermek, mint nyugaton.
A demográfiai trendek hatással vannak egy ország gazdaságára, és a népesség elöregedése nem tesz jót neki. Szakértők folyamatos és jelentős törekvésekre számítanak a gyermeknevelés költségeinek csökkentésére világszerte, és különösen Kínában.
