Évtizedek óta nem állt olyan magasan az alacsonyabb jövedelmű országok adósságszolgálati költsége, mint az idén. A szakemberek szerint ez veszélyezteti ezen államok egészségügyi és oktatási kiadásait is.
Több, szegényebb ország táncol az államcsőd szélén
A világ legszegényebb országait tömörítő csoportnak 91 tagja van. A Debt Justice egyik friss tanulmánya alapján idén átlagosan az állami bevételeik több mint 16 százaléka fog elmenni (jövőre pedig majdnem 17) a külföldi adósságaik törlesztésére. Ilyen magas értékre 1998 óta nem volt példa. Mindehhez jön még a szintén jelentős belföldi tartozásaik visszafizetése - írja a Financial Times.
A törlesztőrészleteik megugrása leginkább a globális hitelfelvételi költségek meredek emelkedésével magyarázható. Az pedig a nagy központi bankok alapkamat-emelésére vezethető vissza, ami a nemzetközi infláció megfékezésének az egyik eszköze.
Az adósságtörlesztés mára sok kormány számára ismét elérte a "válságos" szintet, ami akadályozza a kormányokat abban, hogy közszolgáltatásokat nyújtsanak, küzdjenek az éghajlati válság ellen és reagáljanak a gazdasági zavarokra. Az átlag 2011-ben érte el a bevételek 6,6 százalékának megfelelő mélypontot, és azóta folyamatosan emelkedik
- írja Heidi Chow-ra, az Debt Justice ügyvezető igazgatójára hivatkozva a Portfolio.
Hozzáteszik, különösen Srí Lanka, Zambia, Ghána és Pakisztán esetében áll fenn annak a lehetősége, hogy nem tudják törleszteni a hiteleiket.
Kína eladósította a fél világot, most fut a pénze után
Közgazdászok szerint például Srí Lanka és Zambia adósságválsága is összefüggésbe hozható Kína Egy övezet – Egy út programjával. Mellettük más országnak is egyre nagyobb gondot jelent a kínai adósság törlesztése a féket behúzó világgazdaság, valamint a globálisan emelkedő kamatlábak és a kiugró infláció miatt.
Nyugati politikusok többször bírálták Kína „adósságcsapda-diplomáciának” emlegetett hitelezési gyakorlatát. Azonban az ázsiai ország most újratárgyalná a régi hiteleket, valamint átalakítaná az Egy övezet – Egy út projektet, mert szigorúbban értékelné az új fejlesztések finanszírozását.
2010-ben Kína tengerentúli hiteleinek csupán az 5 százaléka volt pénzügyi nehézségekkel küszködő országoknál, viszont manapság a 60 százaléka. A romló aránnyal magyarázható az is, hogy az ázsiai ország az utóbbi időben olyan hitelezőkkel – például a Párizsi Klubbal - is együttműködik az „adósságmocsarak lecsapolásában”, akikkel korábban nem volt hajlandó.
Felfoghatatlan összegű kölcsönöket fizetett ki Kína
Összesen nagyjából 1000 milliárd dollár kölcsönzött Kína 150 országnak az elmúlt évtizedben. A kölcsönszerződésekben gyakran kikötötték, hogy a hitelfelvevő köteles olyan kínai cégekkel beszállítói szerződéseket kötni, amelyek azokat a termékeket exportálják, amelyekből túlkínálat van az ázsiai országban (például acél és textil).
Az amerikai AidData kutatóintézet megjegyzi, az Egyesült Államok is Kínához hasonló nagyságrendben finanszíroz programokat a világban, azonban Washington inkább segélyez, amíg Peking bankárként viselkedik. Sokat mondó adat, hogy az USA minden hiteldollárja 9 dollárnyi segélyt vonzott az országokba, viszont Kína esetében ez az arány fordított.
