Bitcoin érme előtte aranyrögökkel
Fotó: Unsplash

Aggódik az ENSZ a kriptovaluták terjedése miatt

Ingadozó a kriptovaluták árfolyama, ez főleg a fejlődő országoknak veszélyes. Korlátozni kéne használatukat – véli az ENSZ. De Afrikában nem „hobbiból” terjednek…

​Instabillá tesz

Jelentős társadalmi kockázatokkal és váratlan veszteségekkel járhat a kriptovaluták instabilitása, különösen a fejlődő és szegény országok számára. Ettől óv az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) nevű szervezete, amely e tárgyban főleg a gazdasági stabilitásra, a digitális egyenlőségre és az illegális pénzmozgásokra koncentrált.

Világszerte első országként a közép-amerikai Salvador vezette be 2021 őszén a bitcoin kriptovalutát mint hivatalos fizetőeszközt. Idén áprilisban követte példáját a Közép-afrikai Köztársaság. Ám a kriptovaluták kiterjedt használata pénzügyi instabilitáshoz vezethet – amire pont Salvador lehet negatív példa –, kedvez a pénzmosásnak, továbbá aláássa a tőkemozgás ellenőrzését, ami a fejlődő országokban fontos eszköz az állam kezében – figyelmeztet az UNCTAD.

Amikor a szabályozatlan kriptopénzek elterjedt fizetőeszközzé válnak, sőt nem hivatalosan egy adott ország nemzeti valutáját is helyettesítik, akkor áll elő a „kriptósodás” – angolul cryptoization – nevű jelenség. Erre a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is figyelmeztette a világot. A probléma azért aktuális, mert a kriptovaluták elterjedtsége a globális pandémia idején erősen megnőtt. Tavaly közölt adatok szerint Ukrajnában a lakosság közel 13% a birtokol efféle valutát, Oroszországban ez az arány 12%, míg Venezuelában több mint 10%. Ha pedig a kriptopénzek felhasználása tovább fokozódik, akár a pénzügyi szuverenitását is elveszítheti az adott ország.

​Kikezdett kontroll

Mivel az átutalásokat jócskán leegyszerűsítik a kriptovaluták, ez kedvezhet az adócsalásnak. Az ilyen és hasonló hátrányok leküzdésére – a készpénzforgalom megőrzése mellett – az adott ország központi bankja bevezethetné saját ellenőrzött kriptovalutáját, javasolja az UNCTAD.

Ezzel azonban nyitott kapukat döngetnek, mert a jegybanki digitális pénz alkalmazását több mint 90 országban tervezik. Élenjáró példa Kína: az elektronikus jüan (e-CNY) a pekingi központi banké, az olimpia idején már kipróbálták. Kontinensünkön is dolgoznak a digitális euró létrehozásán, és tesztprojektek indulhatnak a közeljövőben. Ám az ENSZ szervezete radikális lépéseket is említ: a bankok számára meg kéne tiltani a kriptovaluták tartását (köztük a „stable coin”-okat, ezek a dollárhoz kötik árfolyamukat).

​De miért szeretik?

Afrikában régóta megszokott a mobilfizetés, ami segítette a kriptovalutás átutalások kedvező fogadtatását. Ezek három éve indultak be igazán, főleg a 10 ezer dollár alatti tranzakciók esetén. Mindent egybevéve havi több száz millió dollárnyi összeg mozog így a fekete kontinensen, a csúcs az év közepe. De miért kedvelik a kriptopénzt Afrikában?

  • Így kerülik el a hirtelen pénzromlást, netán a hiperinflációt.
  • Viszonylag kevés embernek van bankszámlája és kevés az ATM is.
  • A távol vagy külföldön dolgozók átutalásokkal támogatják családjukat. Ez kriptopénzben évi 600 millió dollár csak az USA-ból.
  • Fiatal és „digitálisan fogékony” a lakosság. Ám a szubszaharai régióban a felnőttek 35%-a analfabéta.

Ezzel együtt a kriptónak elég konkurense van a digitális fizetés terén Afrikában is. De még nem a jegybankok miatt, hisz’ az első digitális afrikai pénz, a nigériai eNaira még egyéves sincs.


Ne hagyd ki!