Élő csirkét hoztak
Szingapúr évtizedek óta legközelebbi szomszédjától, Malajziától szerzi be szárnyasimpotjának harmadát. Havonta körülbelül 3,6 millió, nagyrészt élő csirkét exportálnak Szingapúrba, amiket ott levágnak és hűtőbe tesznek.
A malajziai miniszterelnök azonban bejelentette, hogy júniustól beszüntetik az élő csirke szállítását Szingapúrba. Azt a mennyiséget inkább belföldön értékesítik, mert náluk sincs elég csirke, az árak pedig magasak.
A kiviteli tilalom egyrészt azért érinti érzékenyen a szingapúriakat, mert a csirke-rizs kombó tulajdonképpen nemzeti eledel, másrészt azért, mert fagyasztott húsra nem fanyalodnának.
Szingapúri vetület
Míg a szingapúri vezetés igyekezett meggyőzni a lakosságot arról, hogy lesz elég csirke, sőt még annál több is, a kereskedők arra számítanak, hogy az árak felszöknek.
Jelenleg 3 dollárnak megfelelő összegbe kerül egy egész csirke, de arra számítanak, hogy ez felmehet 4-5 dollárra is.
A csirke-rizs krízisnek elnevezett szingapúri jelenség csak az egyik vetülete a világszerte érezhető élelmiszerhiánynak. Az Ukrajna ellen indított orosz háború, a Covid által okozott ellátási problémák és az extrém időjárás mind hozzájárultak az élelmiszerhiányhoz, és ennek nyomán az árak emelkedéséhez.
Az Egyesült Államokban, Ázsiában és Afrikában a burgonyahiány miatt egyes gyorséttermek kifogytak a sült krumpliból.
Malajziában a csirkék etetése kerül többe, emiatt a csirkehús ára megemelkedett, ezért tartják inkább otthon a jószágokat, belső fogyasztásra.
Fagyasztott? Soha
Szingapúrban arra számítanak, hogy a csirkehiány hónapokig is eltarthat. Az egyik szingapúri csirkeárus a CNN-nek elmondta: az utolsó malajziai szállítmányból nála az összes zúza is elfogyott, pedig az nem szokott nagy népszerűségnek örvendeni.
A rövid távú megoldást a fagyasztott csirke behozatala jelenthetné, például Thaiföldről vagy Brazíliából, de a szingapúri csirke-rizs árusok kizártnak tartják, hogy fagyasztottból főzzenek. Azt mondják, nem lenne finom.
