Több tucat kínai városban rekordmagas hőmérsékleteket mérnek, miközben a gazdaság még mindig kilábalófélben van a pandémiás lezárások utóhatásaiból. Az ázsiai országban az infláció 23 hónapja nem volt ilyen magas, főként az élelmiszerárak emelkedésének köszönhetően.
Nagy az áramigény
Több mint 84 várost érintett a héten a legmagasabb fokozatú hőségriasztás, ami 40 fok feletti csúcshőmérsékletet jelent. A hőhullám extrém maga szintre lökte az energiaigényt, miután sokan a légkondicionálókat használják a túlélés eszközéül.
A 65 millió lakosú Csöcsiang tartományban, amely fontos gyártási központ, a lakossági és vállalati felhasználókat egyaránt arra kérték, hogy spóroljanak az árammal.
A kelet-kínai tartományban néhány energiaigényes iparágnál, például poliészterkészítőknél, textilnyomóknál áramlimitet vezettek be.
A tavalyi év második felében Kína súlyos energiaellátási gondokkal küszködött, az akkori áramkimaradást a szén hiányával, valamint a megnövekedett fogyasztói igénnyel magyarázták. Kína áramfogyasztásának 60 százalékát szénerőművek biztosítják.
Drágul a disznó
A forróság ugyancsak veszélyezteti a kínai mezőgazdasági termelést, és további élelmiszerár-emelkedéshez vezethet. A hőhullám sok északi tartományban kedvezőtlenül hathat a kukorica-, a szójabab, és a búzatermésre.
A kínai és a globális piacon egyaránt növekvő élelmiszerárak az elmúlt hetekben elérték a takarmány- és sertéspiacot is.
Júliusban számos takarmánygyártó arra figyelmeztetett, hogy kénytelen lesz árat emelni a szójabab, a kukorica és a búza drágulása miatt. A Kínában igen népszerű sertéshúst különösen rosszul érintette az áremelés, miután a sertéstenyésztők főként szójából és kukoricából készült takarmánnyal etetik az állatokat.
A sertések ára júliusra 46 százalékkal emelkedett Kínában a márciusi árhoz képest.
Nemrég Japánban volt hőhullám, ott arra kérték az embereket, hogy kapcsolják le a villanyt.
