Az uniós tagállamok Ukrajna kiberbiztonsági helyzetén szeretnének javítani.
Ukrajna a napokban kiberbiztonsági segítségért fordult a világ államaihoz, amelyre eddig hat EU-s ország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Észtország, Románia és Horvátország reagált.
Az említett tagállamok olyan szakértői csapatokat mozgósítanak Ukrajna védelme érdekében, amelyeket korábban azért hoztak létre, hogy segítsenek más uniós országoknak, intézményeknek és partnereknek a kiberfenyegetések leküzdésében – mondta Margiris Abukevicius litván védelmi miniszter-helyettes.
Ukrajnának segítségre lehet szüksége bizonyos incidensek kezeléséhez, vagy támogatásra, hogy megfelelően tesztelhesse infrastruktúrája biztonsági sebezhetőségeit
-fogalmazott Abukevicius a Reutersnek.
Adok-kapok
Az ukrán segélykérés nem alaptalan, az ország több hackertámadással is szembesült az elmúlt hetekben. A napokban például egy DDoS támadás érte, amelynek következtében rövid időre ukrán banki és kormányzati webhelyek is elérhetetlenné váltak.
A DDoS egy úgynevezett szolgáltatásmegtagadással járó támadás, amely egyfajta összehangolt akciót jelent: a kiszemelt rendszer nagyon lelassul, elérhetetlenné válik, végső soron pedig össze is omolhat.
Kijev mellett a Fehér Ház és az Egyesült Királyság is Oroszországot vádolja a hackertámadással.
Az uniós országok mellett már a brit védelmi miniszter, Ben Wallace is jelezte, minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy kiberbiztonsági szakértőik segítsenek megvédeni Ukrajnát az orosz hackerektől.
Anne Neuberger, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese kifejtette, hogy bár a szolgáltatásmegtagadásnak "korlátozott hatása volt", a rosszindulatú digitális tevékenységek közelmúltbeli áradata az „Ukrajna szuverén területének invázióját elősegítő, bomlasztóbb kibertámadásoknak” lehet az előszele.
Moszkva tagadja, hogy bármi köze lenne a hackertevékenységhez.
