Budapesten belül az V. kerületben a 310 ezer forintos medián bérleti díj a budapesti becsült nettó bér 49 százalékának felel meg. skála másik végén a XX. és XXIII. kerület áll, ahol a medián bérleti díj a budapesti nettó bér 33 százalékát teszi ki.
A vármegyeszékhelyek közül Debrecen és Nyíregyháza emelkedik ki: mindkét városban 44 százalékos a medián bérleti díj és a becsült nettó bér aránya. Debrecenben a 200 ezer forintos medián lakbér 450 023 forintos becsült nettó bérhez viszonyul, Nyíregyházán pedig a 170 ezer forintos medián bérleti díj áll szemben 385 824 forintos becsült nettó keresettel. Szegeden 41 százalék, Pécsen, Salgótarjánban és Veszprémben 40 százalék az arány.
Az egészséges arány az lenne, ha egy háztartás jövedelmének csak harmada menne lakhatásra - mondta az Economx-nak Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Az MNB adatai szerint a magyarországi lakásárak 2025 utolsó negyedévében 23,5 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban – ez az egyik legmagasabb éves növekedési ütem az elmúlt két évtizedben. Éves szinten reál értelemben 19 százalékkal emelkedtek az árak – ez azt jelenti, hogy infláció felett emelkedtek ilyen mértékben. Településtípus szerinti bontásban az áremelkedés: Budapest 26,0%, a vidéki városok 24,8%, a községek 18,3%.
Az országos átlag mögött éles regionális különbségek húzódnak meg. A legjobban a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld teljesített: ezeken a területeken a városokban egy év alatt 31,2, illetve 30,5 százalékkal emelkedtek a lakásárak – kétszer annyival, mint amennyit az Észak-Alföldön mértek (16,0%). A dél-alföldi városokban egyetlen negyedév alatt 10,1 százalékkal emelkedtek az árak – ez kiemelkedő szám. A háttérben több tényező is állhat: az olcsóbb kiindulóárak miatt kisebb abszolút mozgás is nagy százalékot produkál, emellett Szeged és a régió más városaiba egyre több befektető és betelepülő érkezett. A Dél-Dunántúlon Pécs és a Balaton közelsége szintén vonzza a vásárlókat.
