A magyar állampapírban, hazai kibocsátású vállalati és pénzintézeti kötvényekben, jelzáloglevélben, befektetési alapokban és a pesti tőzsdén jegyzett társaságok részvényeiből álló lakossági értékpapír-portfólió 0,2 százalékkal, 31 543,3 milliárd forintra bővült áprilisban - írja a jegybank adatai alapján a Világgazdaság.

A magyar állampapírokból valamivel több mint 181 milliárd forint megtakarítás távozott. A kiáramlás zöme az egy évnél rövidebb lejáratú papírokból történt, innen 155 milliárd forintnál is nagyobb összeg távozott egy hónap alatt, miközben az ennél hosszabb forintos állampapírokból további 20 milliárd forint szivárgott el. A devizában kibocsátott állampapírokból további ötmilliárd forintot vettek vissza a tulajdonosok.
 

A befektetési alapok továbbra is vonzók a megtakarítani képes magyarok számára, akik ezúttal 74,4 milliárd forintot helyeztek el az alapkezelőknél. A hozamokat a forinterősödés rontotta a hónap során, a befektetési jegyek értéke így 37,5 milliárd forinttal csökkent. Az alapkezelőknél fialtatott összes lakossági befektetés a fentiek eredőjeként 0,3 százalékkal mérséklődött, 13 796,5 milliárd forintra.

A hónap nagy nyertese a hazai részvénypiac volt, amely a parlamenti választások eredményétől is fűtve kezdett raliba.

A pesti tőzsde fő teljesítménymutatója, a BUX index 10 százalékot ralizott, a legforgalmasabb hazai blue chip papírok közül 

- a Mol 4,6 százalékkal, 
- a Richter 10,4 százalékkal, 
- az OTP 17,4 százalékkal, 
- a Magyar Telekom 18,9 százékkal értékelődött fel.

1
Így hoz pénzt a befektetési jegy

befektetési jegy egy értékpapír, amely azt igazolja, hogy a vásárló részesedést szerez egy befektetési alapban. Az alapban sok befektető pénzét gyűjtik össze, és azt egy alapkezelő társaság fekteti be különböző eszközökbe.

  • Nem egyetlen eszközbe fektetsz, hanem egy teljes portfólióba.
  • Egy befektetési alap tarthat részvényeket, kötvényeket, állampapírokat, ingatlanokat vagy akár ezek kombinációját is.
  • Szakértők kezelik a pénzt.
  • A befektetésekről hivatásos portfóliómenedzserek döntenek, a befektetőnek nem kell napi szinten foglalkoznia vele.
  • A befektetési jegy értéke naponta (vagy ritkábban) változik attól függően, hogyan teljesítenek az alapban lévő eszközök.

Különböző kockázati szintek léteznek:

  • alacsony kockázat: pénzpiaci és rövid kötvényalapok
  • közepes kockázat: vegyes alapok
  • magasabb kockázat: részvényalapok

Kisebb összeggel is elérhető, sok alapnál már néhány tízezer forinttal el lehet indulni. Nincs garantált hozam, vagyis a hozam nem fix, a befektetés értéke akár csökkenhet is – ez fontos különbség például a bankbetétekhez képest.

 

Fontos megjegyeznünk, hogy a cikkünkben szereplő információk tájékoztató jellegűek, és nem minősülnek befektetési tanácsnak. A pénzügyi döntések meghozatala előtt minden esetben javasolt az egyéni körülmények mérlegelése és szakértő bevonása.

2