A nyári szabadságolások és gyári leállások után a termelővállalatok ismét teljes kapacitással kezdenek működni, ekkor pedig láthatóvá válnak a nyáron kialakult létszámhiányok. Ha például egy üzemben egy műszakból 20-30 ember hiányzik, az szeptemberben már közvetlen termelési problémává válhat – magyarázta a Világgazdaságnak a Jobtain HR szolgáltató.
Ezzel párhuzamosan a logisztikai, raktározási, kereskedelmi és e-kereskedelmi vállalatok megkezdik a felkészülést az év végi időszakra, ami szintén növelheti a munkaerő-keresletet. A munkáltatók azonban továbbra is óvatosabbak, mint néhány évvel ezelőtt, és a létszámbővítést sokkal szorosabban kötik a konkrét megrendelésekhez és üzleti igényekhez – hangsúlyozta a Jobtain. Saját felmérésükben ugyanakkor 2026 második negyedévében a munkáltatók 35 százaléka már létszámbővítést tervezett, miközben csökkentést 17 százalék jelzett.
A Jobtain szerint operátori és egyszerűbb betanított munkakörökben sokszor lenne elérhető munkaerő, csak nem feltétlenül azon a településen vagy térségben, ahol a munkahely található. Magyarországon egyre gyakrabban földrajzi munkaerőhiánnyal találkoznak, egy nagyobb üzem közvetlen környezetében kimerülhet a munkaerő-tartalék, miközben 50-100 kilométerrel távolabb még lenne megszólítható munkavállalói kör. Ilyenkor azonban a toborzás már közlekedési, mobilitási, esetenként szállásolási kérdéssé válik.
A szakképzett fizikai dolgozók esetében ennél is nehezebb a helyzet. Nehéz találni karbantartókat, villanyszerelőket, CNC- és gépkezelőket, minőségellenőröket, targoncavezetőket és más speciális gyártási szakembereket továbbra is nehéz találni – sorolta a Jobtain.
Szellemi munkakörökben a mérnökök, különösen a folyamat-, minőségügyi és automatizálási szakemberek, valamint az IT- és adatszakértők, pénzügyi-könyvelési specialisták és az AI-jal, digitalizációval, folyamatautomatizációval foglalkozó munkatársak iránt maradhat erős a kereslet.
Egy másik HR szolgáltató, a WHC a közelmúltban egy másik jelenségre hívta fel a figyelmet.: a szeptemberben megnövekvő felmondásokra és az álláskeresések megugrására. A nyaralás nemcsak a fizikai és mentális feltöltődésről szól, hanem egyfajta kilépést is jelent a mindennapi mókuskerékből. Amikor hosszabb ideig távol vagyunk a munkahelyi stressztől, a határidőktől és a napi rutinoktól, tisztább lencsén keresztül látjuk a saját helyzetünket. A WHC HR szolgáltató tapasztalatai szerint a szabadság alatti nyugalom sok esetben éles kontrasztot képez a munkahelyi valósággal, ami felerősíti a korábban elnyomott, lappangó elégedetlenséget. Ezáltal az első munkanapokon tapasztalt feszültség gyakran nem csupán a pihenés végét gyászoló rosszkedv, hanem egy mélyebb karrierkrízis tünete.
Ez a pszichológiai felismerés a munkaerőpiacon is azonnal lecsapódik. Szeptember elején – ahogy a gyerekek visszatérnek az iskolába, és újraindul a hagyományos üzleti gépezet – a toborzási piac is felpörög. Kora ősszel (szeptember-október) kiugróan megnő az aktív álláskeresők száma, a nyári hónapokhoz képest 25-30%-kal több volt pályázó az elmúlt 3 évben, miközben a vállalatok is ekkor indítják el az év végi hajrához, vagy már a jövő évi tervekhez szükséges legfontosabb toborzási kampányaikat. A „szeptemberhatás” tehát egyszerre egy belső érzelmi fordulópont a munkavállalóknál és egy valós, felfokozott piaci időszak.
A hirtelen felindulásból elkövetett felmondás azonban ritkán vezet jó eredményre. A nyaralás utáni első hetek érzelmi hullámvasútján kritikus fontosságú megőrizni a racionalitást. Mielőtt valaki végleges döntést hozna, érdemes egy tudatos önreflexiót tartania, hogy kiderüljön: pusztán a visszatérés sokkja okozza a diszkomfortot, vagy a jelenlegi munkahely már valóban nem szolgálja a szakmai fejlődését és jóllétét.
