Az első háromban szerepel a munkahelyi közérzet, mert – úgy tűnik – egyre többen teszik fel maguknak a kérdést: hogyan érzem magam a munkában, ahol a napom aktív részét töltöm? Kapok-e támogatást, ha nehéz időszakom van? Van-e időm magamra, a családomra, az egészségemre? Tudok-e fejlődni? Egyáltalán, milyen érzéssel megyek be dolgozni? Miközben nemzetközi szinten – például a skandináv országokban – a munkavállalói jóllét már régóta a vállalati kultúra szerves része, Magyarországon is egyre erősebben körvonalazódik az igény a valódi, érdemi támogatás iránt.
A munkavállalók ma már nem csupán kedvezményeket és látványos irodai megoldásokat keresnek, hanem olyan munkahelyet, ahol valóban odafigyelnek rájuk, ahol a jóllét nem csupán egy HR-prezentáció része, hanem kézzelfogható programokon, szolgáltatásokon és vezetői elköteleződésen keresztül valósul meg.
Hogy milyen elemekből áll egy ilyen jólléti kezdeményezés, arra példa a K&H Bank programja, amely öt területre épül: mentális, pénzügyi, fizikai, szociális és intellektuális jóllét. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban?
• Mentális támogatás: 0–24 elérhető segélyvonal a stresszes időszakokra – mert a kiégés nem válogat.
• Fizikai aktivitás: gerinctorna, masszázs, jóga, pilates – akár otthonról is. A székházban pedig pihenőszobák, szobabiciklik és álló munkaállomások segítik az aktívabb irodai mindennapokat.
• Rugalmasság: míg sok cég visszarántotta a dolgozókat az irodába, a K&H továbbra is támogatja a home office-t, miközben kreatív megoldásokkal erősíti a csapatkohéziót országszerte.
• Tudásátadás: szakértői előadások – például az alvás minőségéről –, amelyek nemcsak informatívak, de online is visszanézhetők, hogy mindenki a saját tempójában fejlődhessen.
• Valódi figyelem: a programot nem a „vezetőség fiókjának” szánták, munkavállalói visszajelzések alapján folyamatosan fejlesztik.
2024-ben az átlagos éves cafetériakeret Magyarországon 454 ezer forint volt, ami 13 százalékos emelkedést jelentett az előző évhez képest - derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány júniusban közölt elemzéséből.
A leggyakoribb juttatási forma továbbra is a Szép-kártya, amelyet a vállalatok 99 százaléka biztosít dolgozóinak. Az éves keretösszeg 2025-ben 570 ezer forintra nőtt, és az összeg 50 százaléka már lakásfelújítási célra is felhasználható.
A legnépszerűbb cafetériaelemek közé tartozik még a bölcsődei és óvodai támogatás, az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulás, valamint az adómentes kulturális és sportbelépők. 2025-ben több új juttatási forma is megjelent, köztük az állatkerti belépő, a lakáscélú nyugdíjpénztári megtakarítás és a munkavállalók diákhitelének támogatása.
Olvasd el ezt is!
