Új csúcsra emelkedett június végére a háztartásoknál lévő befektretési jegyek értéke – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ezek piaci értéke 17 424,8 milliárd forintot ért el a második negyedév végén, ami 17,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ezzel a befektetési jegyek súlya tovább nőtt a háztartások megtakarításaiban, hiszen a pénzügyi eszközök teljes állománya – amely kissé leegyszerűsítve a megtakarításokat jelenti – nagyjából a tizedével gyarapodott ugyanebben az időszakban.
 

A jegybanki statisztikák tanúsága szerint a kisbefektetők változatlanul nagy kedvvel vásárolják a különböző alapok befektetési jegyeit. A tranzakciók – vagyis a vételek és eladások – összesített egyenlege 1 009,2 milliárd forintos többletet ért el 2026. első felében. Ez ugyan némileg elmarad az egy évvel korábbi 1 248,9 milliárd forinttól, de változatlanul erős keresletre utal. Az átértékelődésen viszont az első két negyedévben nem tudtak nyerni a kisbefektetők: ezek összesített egyenlege ugyanis minimális, 34 milliárd forintos mínuszt mutatott. 
 

1
Így működik ez a befektetési forma

Egy kis szájbarágó, aki most ismerkedne a befektetési alapokkal. Először egy definíció, mi is az a befektetési jegy. A befektetési jegy egy értékpapír, amely azt igazolja, hogy a vásárló részesedést szerez egy befektetési alapban. Az alapban sok befektető pénzét gyűjtik össze, és azt egy alapkezelő társaság fekteti be különböző eszközökbe.

  • Nem egyetlen eszközbe fektetsz, hanem egy teljes portfólióba.
  • Egy befektetési alap tarthat részvényeket, kötvényeket, állampapírokat, ingatlanokat vagy akár ezek kombinációját is.
  • Szakértők kezelik a pénzt.
  • A befektetésekről hivatásos portfóliómenedzserek döntenek, a befektetőnek nem kell napi szinten foglalkoznia vele.
  • A befektetési jegy értéke naponta (vagy ritkábban) változik attól függően, hogyan teljesítenek az alapban lévő eszközök.

Különböző kockázati szintek léteznek:

  • alacsony kockázat: pénzpiaci és rövid kötvényalapok
  • közepes kockázat: vegyes alapok
  • magasabb kockázat: részvényalapok

Kisebb összeggel is elérhető, sok alapnál már néhány tízezer forinttal el lehet indulni. Nincs garantált hozam, vagyis a hozam nem fix, a befektetés értéke akár csökkenhet is – ez fontos különbség például a bankbetétekhez képest.

Hogyan lehet hozzájutni Magyarországon?

  • Bankokon keresztül, a nagybankok saját és külső alapokat is kínálnak, kényelmes megoldás, de gyakran magasabb költségekkel.
  • Befektetési szolgáltatóknál, brókercégeknél,
  • online felületeken.

Tartós Befektetési Számlán (TBSZ), amin 5 év után a hozam adómentes, 3 év után pedig kedvezményes adózás érhető el.

Milyen költségekkel kell számolni?

  • alapkezelési díj (éves, %-os költség),
  • esetenként vételi vagy visszaváltási díj,
  • ritkábban sikerdíj.

Ezek a fontos tudnivalók mindig megtalálhatók az alap KIID (Kiemelt Befektetői Információk) dokumentumában.

Fontos megjegyeznünk, hogy a cikkünkben szereplő információk tájékoztató jellegűek, és nem minősülnek befektetési tanácsnak. A pénzügyi döntések meghozatala előtt minden esetben javasolt az egyéni körülmények mérlegelése és szakértő bevonása.

2