A munkaerőpiaci szolgáltató cég hetekkel ezelőtt kiadott harmadik negyedéves bérelemzése azt mutatta, hogy egy év alatt mintegy 10 százalékkal nőttek a fizikai órabérek, ami az alacsony infláció mellett több mint 8 százalékos reálbér-emelkedést jelent. A cég mostani, a versenyszférában dolgozó 500 munkavállalónak a fizetésével, illetve jelenlegi munkahelyével kapcsolatos attitűdjeit felmérő kutatása azonban azt mutatja, hogy a reálbérek kedvező alakulása sem növelte számottevően a bérekkel való elégedettséget az alkalmazottak körében. A fizetésüket keveslők 33 százaléka válaszolta azt, hogy megelégedne 20 százalékon belüli béremeléssel is, további 35 százalékuk 20-30 százalék közötti béremelést tartana megfelelő mértékűnek.
Ebben a helyzetben nőtt azok aránya, akik egy munkahelyváltástól remélik anyagi problémájuk megoldását. Jelenleg a válaszadók 55 százaléka tervez egy éven belüli munkahelyváltást, amennyiben talál megfelelő alternatívát. Ez az arány jelentősen magasabb a tavaly ilyenkor mért 48 százaléknál. A váltási törekvés azért is erősödhetett, mert a munkavállalók valamelyest optimistábban látják annak esélyeit: tavaly még 65 százaléknyian állították azt, hogy nehezebbé vált a szakmájukban történő elhelyezkedés, idén ez a szám 58 százalékra esett vissza.
Hiába azonban a munkahelyváltást tervezők magas aránya, kevés jel utal arra, hogy a következő 12 hónapban felpörögne a munkaerő-fluktuáció az országban. A munkavállalók 67 százaléka változatlanul úgy nyilatkozik, hogy a biztos munkahely fontosabb szempont számára, mint a magasabb bér. Mivel pedig a gazdaság érezhető növekedése továbbra is várat magára, egyelőre nem tér vissza az a piaci helyzet, amikor az általános munkaerőhiány miatt a cégek tömegesen versenyeztek az elérhető munkavállalókért.
Emellett a Trenkwalder felmérése a meglévő munkahellyel kapcsolatban is erősödő optimizmust mért: arra a kérdésre, hogy 2027-ben a jelenlegi munkahelyén maradva is javulni fog-e várhatóan az anyagi biztonsága, a válaszadók 74 százaléka adott pozitív választ, szemben az egy évvel korábbi 68 százalékkal. Ez arra utalhat, hogy idén a dolgozók nagyobb hányada várja a jövő év eleji szokásos bérrendezésektől a helyzetének javulását.
Eközben az Egyesült Államokban terjed a job hugging-nak hívott jelenség. A kifejezés tavaly került be a HR szótárba, az Eagle Hill Consulting akkoriban azt jósolta, hogy a munkavállalók a következő hat hónapban ragaszkodni fognak a munkahelyükhöz.
A “job hugging”, azaz a munkahelyhez való ragaszkodás mint tendencia nem múlt el: a február 18-án közzétett MetLife-kutatás szerint a megkérdezett amerikai munkavállalók 56%-a azt állította, hogy inkább szükségszerűségből marad munkaadójánál, mint valódi elkötelezettségből.
A job hugging mögött nem csupán a munkaadó iránti bizalmatlanság állhat, hanem a világban tapasztalt bizonytalanság, válságok, munkaerőpiaci átalakulások (AI térnyerése). Ilyen helyzetben a munkavállalók ráülnek az állásukra: visszatartják a tudást, nélkülözhetetlennek mutatják magukat, nem delegálnak, még akkor sem, ha túlterheltek. Bizalmatlanok az új munkatársakkal szemben, cégen belül sem akarnak mozogni. A pozíció megtartását fontosabbnak tartják, mint csapatuk teljesítményét.
Olvasd el ezt is!
