A GKI a KSH adatai alapján megvizsgálta a magyar egészségügyi kiadások szerkezetét, amely fontos képet add arról, hogy milyen mértékben támaszkodik a rendszer állami forrásokra, illetve mekkora a lakossági és az önkéntes egészségbiztosítási finanszírozás szerepe a rendszerben.
A legtöbb egészségügyi alrendszer esetén az állami kiadások jelentik a finanszírozás fő pillérét. A hosszú ápolási idejű ellátásoknak 93%-át, a gyógyító és rehabilitációs fekvőbeteg és egynapos ellátásoknak 94,7%-át, a klinikai laboratóriumi, diagnosztikai és betegszállítási szolgáltatások 87%-át és a prevenció alrendszer teljes költségének 75,3%-át az állam fedezte 2023-ban.
A lakossági magánegészségügyi kiadások közel, mint felét a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök teszik ki. Ez az állami gyógyszerkiadások arányának a háromszorosa. A járóbeteg ellátásra a magánkiadások harmada fordítódik, ami magasabb az állami kiadások arányánál (21%)A prevencióra fordított kiadások aránya Magyarországon alacsony, amelyek hosszú távon csökkenthetik a későbbi, költségesebb egészségügyi ellátások szükségességét.
Egy átlagos magyar háztartás 2023-ban a közteherviselésen (adókon és járulékokon) felül átlagosan 272 ezer forintot fordított közvetlen egészségügyi kiadásokra. Ennek legnagyobb hányadát a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-vásárlások tették ki (152 ezer forint), míg a járóbeteg-ellátásra 89 ezer forintot költöttek évente átlagosan a háztartások.
Az összesített egészségügyi kiadás egy főre vetítve 503 ezer forintot ért el 2023-ban, amelyből 371 ezer forintot az állami költségvetés fedezett. Ez alapján a közfinanszírozás aránya 73,7%, szemben a 2019-es 68,7%-os értékkel. A növekvő állami részarány elsősorban az egészségügyi dolgozók béremeléséhez kapcsolódó többletkiadásoknak tudható be.
Tavaly ősszel gyűjtötte össze a magánegészségi ellátásban végzett műtétek árait a Blikk.
Egy sérvműtét 2019-ben 250–400 ezer forintba került, tavaly 500–900 ezer, kétoldali pedig akár 1,2 millió forintba. Az epehólyag-eltávolítás ára 300–450 ezerről 500–800 ezerre emelkedett. A nagy ortopédiai műtétek, mint a térd- vagy csípőprotézis, még drasztikusabb drágulást mutatnak: öt éve 1,2–1,8 millió forintért lehetett elvégeztetni, tavaly ősszel 2,5–3 millió volt az alap, prémiumkategóriában pedig 4–4,5 millió forintot kértek.
Egy egyszerű térdtükrözés ára 200–300 ezerről 400–600 ezerre ugrott. A keresztszalagpótlás 400–600 ezerről 800 ezerre vagy akár 1 millió forintra is nőtt. A pjzsmirigyműtét 350–600 ezer forint volt, a mostani ár 700 ezertől 1,2 millióig terjed, a méheltávolítás 450–700 ezerről 1–1,5 millióra drágult. A prosztataműtétek ára 500–800 ezerről 1–1,5 millióra emelkedett.
