A magyarok 45 százaléka havi 300 ezer forintnál kevesebb pénzből kénytelen megélni, ami ugyan javulás a 2024-es 56 százalékhoz képest, de még mindig komoly társadalmi feszültségekre utal – derül ki az Egyensúly Intézet 2025-ös szegénységkutatásából, amit aTelex ismertet részletesen.
A háztartások 44 százaléka 300 és 500 ezer forint közötti bevételből él, míg átlag feletti jövedelme csupán a lakosság 11 százalékának van. A növekvő megélhetési költségek tovább nehezítik a hétköznapokat: a szűkös életvitelhez szükséges összeg egy év alatt 250 ezerről 300 ezer forintra nőtt, az átlagos megélhetéshez már 500 ezer forint kell, a gondtalan életvitelhez szükséges jövedelem összege pedig 600 ezerről 700 ezer forintra nőtt.
A lakosság 47 százaléka él az átlagosnak tartott életszínvonal alatt, sokan nem tudnak rendszeresen húst fogyasztani, nehezen fizetik ki a fűtésszámlát vagy egy-egy váratlan kiadást. Közel 800 ezren pedig súlyos nélkülözésben élnek, további 1,3 millió embernek pedig egyszerre jelent gondot a fűtés és a megfelelő étkezés.
A téli fűtés kapcsán már kedvezőbb a helyzet: a magyarok 69 százaléka biztos benne, hogy lesz elég pénze otthona felfűtésére, míg csupán 2 százalék mondta, hogy erre biztosan nem lesz képes. A húsfogyasztás terén szintén javulás látszik: a lakosság 72 százaléka engedheti meg magának legalább minden második nap.
A pénzügyi tartalékok azonban továbbra is szűkösek. A megkérdezettek 29 százaléka egyáltalán nem tudna kifizetni egy hirtelen jött százezres kiadást, 35 százalék csak nagy nehézségek árán tudná megoldani, míg 33 százalék gond nélkül fedezné.
A magyarok ugyanakkor optimistábbak, mint korábban: míg 2024-ben csupán 6 százalék számított fizetésemelésre, 2025-ben már 14 százalék bízik jövedelme növekedésében.
2023-ban 1 millió 914 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, ami 0,5 százalékpontos növekedés mellett a lakosság 20,2%-át jelentette - derült ki a KSH legfrissebbnek számító, tavaly publikált adataiból.
A legveszélyeztetettebb két társadalmi csoport továbbra is a munkanélkülieké és a legfeljebb alapfokú végzettségűeké. 2023-ban a munkanélküliek 70,5%-a volt kitéve a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztődésnek, ami 3,5-szerese az országos átlagnak. A legfeljebb alapfokú végzettségűek kockázata pedig több, mint kétszer magasabb volt az átlagnál - írja a Portfolio.
Legnagyobb mértékben a nyugdíjasok relatív szegénységi helyzete romlott 2023-ban, közöttük a szegénységben vagy kirekesztődésben élők aránya 7,8 százalékponttal nőtt 2022-höz képest. Javulás következett be a 18 év alattiak helyzetében, 24,4%-ról 21,1%-ra csökkent a szegénységben élő gyermekek aránya.
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettnek tekintjük azokat, akik az alábbi három dimenzió közül legalább egyben érintettek:
Relatív jövedelmi szegénységi arány (olyan háztartásban élők aránya, ahol a nettó jövedelem nem éri el a mediánjövedelem 60%-át);
Súlyos anyagi és szociális depriváció (olyan személyek aránya, akik meghatározott 13 tétel közül legalább 7-ben anyagi okból hiányt szenvednek);
Nagyon alacsony munkaintenzitás (olyan háztartásban élők aránya, ahol a 18–64 éves háztartástagok a lehetséges munkaidő kevesebb, mint 20%-át töltötték munkával).
