A jogosultság munkáltatói körhöz kötődik. A jogszabály részletesen meghatározza, mely foglalkoztatotti csoportok számíthatnak az évi 1 millió forintra. Az egészségügyi és szociális ágazatban: orvosok, ápolók, asszisztensek, védőnők, szociális gondozók, szociális intézmények dolgozói mentőszolgálat munkatársai. A köznevelési és oktatási szférában: pedagógusok, tanárok, óvodapedagógusok, pedagógiai asszisztensek, nevelési-oktatási intézményekben dolgozó technikai személyzet, szakképzésben dolgozók. A rend- és honvédelemben: rendőrök, katasztrófavédelem dolgozói, büntetés-végrehajtási állomány, katonák, honvédségi alkalmazottak. A közigazgatás és igazságügyi ágazatban: minisztériumi, kormányhivatali, önkormányzati dolgozók, bírósági, ügyészségi, igazságügyi intézményi munkavállalók. Az egyéb közszolgálati szervezetek dolgozói: a rendelettervezet alapján minden olyan foglalkoztatott jogosult, aki állami vagy önkormányzati fenntartású intézményben dolgozik, vagy olyan közfeladatot ellátó szervezetnél, amelyet a kormány közszolgálatinak minősít.
Ha valaki 2026-ban, év közben áll csak munkába, akkor igényelheti a támogatást, ám csak akkor, ha a próbaideje lejárt. Nem a teljes 1 millió forintra lesz azonban jogosult, hanem annak időarányos részére. Ha például valaki július 1-től van véglegesített státuszban, akkor 500 ezer forintot kaphat lakáscélra. A részmunkaidőben dolgozók sem maradnak ki a jóból, ám ők is a megfelelő részt kaphatják meg. Akit például 6 órában foglalkoztatnak, az 750 ezer forintot igényelhet a teljes évre.
A jogszabálytervezet külön részletezi, hogy a közszolgálatban dolgozók közül kik nem igényelhetik majd a támogatást. Nem jogosult rá a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok, az önkéntes tartalékos katonák (kivéve, ha van másik közalkalmazotti jogviszonyuk). Azok sem, akik kizárólag megbízási vagy vállalkozási szerződés keretében látnak el tevékenységet, akik az Szja törvény szerinti lakhatási támogatásban részesülnek, akik az év végén is próbaidőn vannak.
A közszolgálati otthontámogatás lehet például önerő egy új lakáshitelhez. Ez különösen azoknak kedvez, akiknél az önerő előteremtése jelenti a legnagyobb akadályt. A bankok biztosan elfogadják a támogatást a hitelbírálat részeként, így csökkentheti a saját megtakarítási igényt.
A támogatás összevonható a babaváró támogatással, a munkáshitellel vagy akár az Otthon Start lakáshitellel is. Ezt azt jelenti, hogy a babaváró és a munkáshitel mellett a közszolgálati otthontámogatás is lehet önerő például egy Otthon Start hitelnél.
A juttatás ezen kívül felhasználható egy már meglévő jelzáloghitel törlesztésére, így akár 83 333 forint törlesztő is kiváltható vele 2026-ban. Ha azonban az adós és az adóstárs egyaránt jogosult az otthontámogatásra, akkor ezt az összeget akár meg is duplázhatják.
A támogatás egy hónapra eső részét minden hónap 10-éig utalják el az adós számlájára, így továbbra is az adós felelőssége, hogy a bank felé teljesítse a fizetési kötelezettségét. Ha valaki későn kap észhez, és csak év közben igényli a törlesztési támogatást, ám a hitele már korábban is megvolt, akkor a megelőző hónapokra eső visszamenőleg megkapja.
Elő- vagy végtörlesztésre ugyanakkor nem fordítható az állami pénz. Legalábbis papíron. Mert annak nincs akadálya, hogy a támogatással megtakarított pénzt valaki végül előtörlesztésre fordítsa. Ezzel csökkenthető a havi törlesztő, vagy változatlan törlesztő mellett lerövidíthető a futamidő.
Először is a munkáltatóknak kellett jelezniük az Államkincstár felé, hogy dolgozóik részére szeretnék biztosítani a juttatást. Erre november 15-ig volt idejük. Ezután a munkáltatóknak 2025. december 1-ig kellett tájékoztatniuk a munkavállókat az igénylés lehetőségéről. Amennyiben a munkáltató biztosítja a támogatást, akkor a dolgozóknak évente egyszer kell nyilatkozniuk a fennálló hitelükről. Fontos, hogy egy naptári évben vagy hiteltörlesztésre vagy önerőre kérhető az 1 millió forint!
Ha önerőként használná fel valaki a támogatást, akkor ezt elég a hitelfelvételt megelőzően igényelnie, az összeget körülbelül két héten belül meg fogja kapni. Itt arra kell figyelni, hogy ezt követően 180 napon belül meg kell kötni a hitelszerződést.
A támogatás jegybanki alapkamattal növelten kell visszafizetni, ha a munkavállaló a folyósítástól számított fél évben felmond, vagy közös megegyezéssel szűnik meg a munkaviszonya. A jegybanki alapkamat már jó ideje 6,5 százalék, vagyis a jogalkotó nem vet ki kezelhetetlen büntetést akkor sem, ha valamilyen oknál fogva meghiúsul a hitelszerződés megkötése.
Amennyiben pedig a támogatással érintett hitellel az adós 3 hónapot meghaladó késedelembe esik, akkor egyrészt vissza kell fizetnie a késedelmes részhez tartozó támogatást (jegybanki alapkamattal növelten), másrészt a továbbiakban nem kaphat már támogatást. Amennyiben önerőként kapta valaki a támogatást, ám a hitelszerződés a folyósítástól számított 180 napon belül nem jött létre, akkor ugyancsak jegybanki alapkamattal növelten kell visszafizetni a pénzt.
Olvasd el ezt is!


