A jelenléti bónusz lényege a jogi gyakorlatban általában az, hogy a munkáltató plusz díjazást ad azoknak a dolgozóknak, akik egy adott időszakban szinte minden munkanapon jelen vannak. Így teljesítménybérezésnek minősül - írja a Hóvége.hu oldal.
A gyakorlatban a jelenléti bónusz összege jellemzően 20.000 és 50.000 forint között mozog havonta. Kisebb cégeknél inkább a 10–20 ezer forintos sáv jellemző, míg nagyobb vállalatoknál, különösen termelői és gyártói környezetben, nem ritka a 40–50 ezer forintos összeg sem. Ez a plusz juttatás egy minimálbérhez közeli fizetés esetén komoly vonzerőt jelenthet.
A jelenléti bónusz mögött általában méltányolandó munkáltatói érdek húzódik meg: a folyamatos jelenlét biztosítása és a helyettesítések megszervezésének nehézségei. Nem lehet azonban cél, hogy a dolgozók betegen is munkába járjanak. Nem jogszerű például, ha egy dolgozó már egyetlen betegség miatti nap után elveszíti az egész havi bónuszt, itt arányosan kell a juttatást csökkenteni. Az igazolatlan hiányzás azonban teljes megvonást is indokolhat. Emellett a munkáltató kérheti a keresőképtelenség orvosi felülvizsgálatát is, ha felmerül a gyanú, hogy a hiányzás indokoltsága nem valós.
Nem csupán bérben, hanem különféle béren kívüli juttatásokkal is erősítheti a cég a munkavállalók megtartását. A leggyakoribb juttatási forma a Szép-kártya, amelyet a vállalatok 99 százaléka biztosít dolgozóinak (azok közül, ahol adnak cafeteriát). Az éves keretösszeg 2025-ben 570 ezer forintra nőtt, és az összeg 50 százaléka már lakásfelújítási célra is felhasználható.
A legnépszerűbb cafetériaelemek közé tartozik még a bölcsődei és óvodai támogatás, az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulás, valamint az adómentes kulturális és sportbelépők. 2025-ben több új juttatási forma is megjelent, köztük az állatkerti belépő, a lakáscélú nyugdíjpénztári megtakarítás és a munkavállalók diákhitelének támogatása - írta elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
