A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015 óta alkalmazott adósságfék-szabályai értelmében az ún. jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) a főszabály szerint nem haladhatja meg a jövedelem 50 százalékát. Mindez azt jelenti, hogy a nettó 486 500 forintos átlagkeresetből kiindulva maximum havi 243 250 forint fordítható törlesztőrészletre.
A jegybanki adatok szerint ugyanezen időszakban, tehát 2025 áprilisában 6,50% volt az 1 éven túl kamatfixált forint lakáscélú hitelek átlagos évesített kamatlába. Ebből, valamint a fent megnevezett 243 250 forintos feltételezett havi törlesztőrészletből kiindulva azt mondhatjuk, hogy idén tavasszal maximum körülbelül 32,6 millió forint lakáshitelt vehetett fel egy átlagos fizetésből élő adós (20 éves futamidő esetén) - írja a Bank360.hu.
Ha a nettó keresetek mediánértékét vesszük alapul (392 ezer forint), úgy a havi törlesztőrészlet nem haladhatja meg a 196 350 forintot. Ebben az esetben a maximálisan felvehető hitelösszeg körülbelül 26,3 millió forint volt a szóban forgó időszakban. (Változatlanul 20 éves futamidőt és 6,50% éves kamatot feltételezve.)
Ha egy házaspár a jelenlegi nettó átlagkeresetet/mediánbért viszi haza, úgy a fenti értékeket megduplázhatjuk, tehát egy ilyen háztartás már elvileg maximum 65,2 millió, illetve 52,6 millió forintos jelzáloghitel felvételére lehet képes.
Áprilisban 107,6 milliárd forintot folyósítottak a bankok lakáshitel címén az ügyfeleknek, ami közel 27 százalékkal magasabb összeget jelent, mint egy évvel korábban. A növekedést a hitelösszeg emelkedése húzza. Jól mutatja, hogy a lakáshitel szerződések száma jóval kisebb dinamikával növekedett: az áprilisi 5 653 szerződés mindössze 9,3 százalékos bővülést mutat. Ennek következtében az átlagos hitelösszeg meredeken emelkedett az elmúlt hónapokban: 2025-ben nem volt még olyan hónap, amikor a piaci lakáshitelek átlagos összege 19 millió forint alatt maradt volna. Az áprilisi 19,03 millió forintos átlagos hitelösszeg 16 százalékkal múlja felül a 2024 április értéket.
