Áprilisban 107,6 milliárd forintot folyósítottak a bankok lakáshitel címén az ügyfeleknek, ami közel 27 százalékkal magasabb összeget jelent, mint egy évvel korábban.
A növekedést a hitelösszeg emelkedése húzza, jól mutatja, hogy a lakáshitel szerződések száma jóval kisebb dinamikával növekedett: az áprilisi 5 653 szerződés mindössze 9,3 százalékos bővülést mutat.
Ennek következtében az átlagos hitelösszeg meredeken emelkedett az elmúlt hónapokban: 2025-ben nem volt még olyan hónap, amikor a piaci lakáshitelek átlagos összege 19 millió forint alatt maradt volna. Az áprilisi 19,03 millió forintos átlagos hitelösszeg 16 százalékkal múlja felül a 2024 április értéket. Az akkori 16,4 millió forint akkor abszolút csúcsnak számított, hiszen 2024 februárjától indult el az a növekedési trend, amely a korábbi 10-11 millió forintos sávból 2025 januárjára 19 millió forint fölé tornázta az átlaghitel összegét – emlékeztet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Mindennek következtében a mind magasabb összegű átlagos hitelhez egyre emelkedő törlesztőrészlet kapcsolódik. Egy átlagos összegű és thm-ű, 20 éves futamidejű lakáshitel törlesztője 2025 áprilisában 144 800 forint volt.
A januári mértékhez képest is 7,2 százalékkal magasabb volt az idén márciusban a munkáltatóknak juttatott átlagos nettó jövedelem összege. Ez pedig azzal járt, hogy az év eleji 32 százalékról márciusra a nettó átlagbér 30 százalékára mérséklődött az átlagos lakáshitelek törlesztőrészletének mértéke. A további béremelkedések miatt a szakértő szerint bizonyosnak látszik, hogy az érték áprilisban visszatérhetett a 30 százalékos szint alá.
A CIB Bank friss felmérése szerint a válaszadók 11 százaléka tervez ingatlanvásárlást, további 5 százalék pedig még bizonytalan ebben a kérdésben, a többi válaszadó nem gondolkodik lakás vagy ház megvételében.
A korábbi nyugdíjcélú megtakarítást csak a vásárlók tizede, eddig állampapírban őrzött pénzt pedig csak a 8 százaléka tervezi erre felhasználni, ami a teljes népességre vetítve azt jelenti, hogy a korábbi nyugdíjcélú megtakarítások csak a lakosság 1 százalékánál játszanak szerepet a vásárlási döntésben, és szintén csak ugyanennyien tervezik erre költeni a lejáró állampapírokban tartott pénzüket.
A vásárlást tervezők háromnegyedének van készpénze, saját forrása a vásárláshoz, az állami támogatások (például falusi csok, babaváró) majdnem ötödüknek jelentenek segítséget a finanszírozásban. A válaszokból kiderül, hogy 40 százalékuk kizárólag saját forrással tervez, 13 százalék saját forrást és hitelt is bevonna, míg 9 százalék mindhárom lehetőséget – a megtakarítást, a hitelt és az állami támogatást – is felhasználná. Ezek a legjellemzőbb finanszírozási kombinációk.
Olvasd ezt is!
