Az Eurostat legfrissebb adataiból kirajzolódó kép jól mutatja, miként alakultak az európai állampolgárok fogyasztási szokásai és anyagi terhei az elmúlt időszakban. A felmérések szerint az Európai Unióban a háztartások összesített kiadásainak döntő része alapvető létszükségletekre megy el, így a fennmaradó összegekből kell gazdálkodni a megtakarítások, a kultúra, az utazás vagy az egyéb kényelmi szolgáltatások terén.
A statisztikák alapján a legnagyobb egyedi tétel az élelmiszerek és az alkoholmentes italok vásárlása jelenti, ami a teljes kiadások nagyjából 16 százalékát adja. Az elmúlt évek magas inflációs környezete különösen érzékenyen érintette az élelmiszerpiacot, így ez a tétel sok országban még a korábbinál is nagyobb arányt képvisel a napi megélhetésben.
Második helyen a lakhatás, a víz-, a villany- és a gázszolgáltatás, valamint az egyéb otthonfenntartással kapcsolatos kiadások köre. Ez a kategória a háztartási büdzsé 15 százalékát teszi ki az unióban. Bár az energiaárak korábbi sokkja némileg mérséklődött, az ingatlanárak és az albérleti díjak növekedése továbbra is jelentős nyomást gyakorol a családok pénztárcájára.
A harmadik fő kiadási oszlopot a közlekedés alkotja mintegy 15 százalékos részesedéssel. Ebben a kategóriában az üzemanyagárak, a gépjárművek fenntartási és biztosítási költségei, valamint a tömegközlekedési jegyek és bérletek ára egyaránt szerepelnek.
A három kategória együttesen 46 százalékos aránya azt mutatja, hogy a lakossági jövedelmek jelentős része lényegében fix, nehezen csökkenthető tételekre megy el.
Az EU-szerte 2025 januárja és 2026 januárja között három kiadási kategória aránya nőtt: a szabadidő, a sport és a kultúra (1,2 százalékpontos növekedés), az éttermek és szálláshelyek (0,3 százalékpontos növekedés), valamint az oktatás (0,1 százalékpontos növekedés). Ezzel szemben a legnagyobb csökkenést a közlekedésre (0,4 százalékpontos csökkenés) és az információra és kommunikációra (0,3 százalékpontos csökkenés) fordított kiadások arányában regisztrálták.
Translated with DeepL.com (free version)
Itt pedig egy másik érdekes Eurostat-statisztika arról, hogyan alakul az egyes EU-tagországokban az átlagos heti munkaidő. A 20-64 év közötti munkavállalási korúak között az EU-n belül a leghosszabb átlagos heteket Görögországban (39,6 óra), Lengyelországban és Bulgáriában (38,7 óra), Litvániában (38,4 óra) és Szlovéniában (38,3 óra) mérték a kutatók. Ezzel szemben a legrövidebb munkahetek Hollandiában (31,9 óra), Németországban, Dániában (33,9 óra) és Ausztriában (34,0 óra) voltak.
Hazánkban az átlagos heti munkaidő 37,4 óra, ami ugyan közel két órával több, mint az EU-s átlag, azonban egész Európát tekintve nem számít kiugróan soknak. Ezzel az óraszámmal a középmezőnyben végeztünk az Eurostat rangsorában.
Olvasd el ezt is!
