Külföldi lakásvásárlásnál a hirdetési ár csak a belépő. A valódi költséget az dönti el, mennyit hagy meg a hozamból a helyi adórendszer. Ebből az apropóból készített a Global Property Guide nemzetközi ingatlanpiaci elemző egy összehasonlítást, amelyben négy tételt emeltek ki: a vásárláskor fizetendő illetéket, az éves ingatlanadót, a bérleti bevétel adóját, illetve az eladáskor keletkező nyereség terhét.
A bérbeadók számára az egyik legkeményebb piac Dánia. Havi 1500 eurós, átszámítva nagyjából 600 ezer forintos bérleti bevételnél az adó elérheti a 42 százalékot. Mindez Hollandiában 36, Finnországban 30 százalék körül mozog. Ciprus jóval barátságosabb: ezen a bevételi szinten akár nulla százalékos adóval is számolhat a tulajdonos.
A nagyobb bevétel újrarendezi a sorrendet. Havi 12 ezer eurós bérleti díjnál Belgium kerül az élre több mint 47 százalékos teherrel, Dánia 43 százalék körül követi, Németországban és Görögországban pedig 41 százalék lehet az adó. Ausztriában a bérleti bevételt a munkajövedelemhez hasonlóan, progresszíven adóztatják, így a magasabb kereset gyorsan magasabb kulcsot hoz.
Belgium egyes régióiban az ingatlanvásárlás utáni illeték elérheti a vételár 12,5 százalékát. Egy 500 ezer eurós lakásnál ez 62 500 eurós, vagyis több mint 24 millió forintos számlát jelenthet. Észtországban és Csehországban nincs ilyen adó, Litvániában pedig körülbelül 0,4 százalék a teher.
Az éves ingatlanadó nehezebben vethető össze, mert az országok eltérő értékből indulnak ki. Van, ahol a piaci árat, máshol egy jóval alacsonyabb hatósági vagy kataszteri értéket vesznek alapul. Cipruson és Máltán egyáltalán nincs éves ingatlanadó. Franciaországban és Spanyolországban egy 300 ezer eurós otthon után jellemzően 700–1800 eurót kell fizetni évente.
Értékesítésnél ismét Dánia számít az egyik legdrágább országnak: a nyereség adója akár 52 százalék fölé is emelkedhet, idézi a kutatást a Euronews. Németországban viszont tíz év tulajdonlás után a teljes árfolyamnyereség adómentessé válhat. Máltán a rendszer más logikát követ, ott jellemzően az eladási árat terhelik.
A teljes képet nézve Belgium az egyik legdrágább európai ingatlanpiac adózási szempontból, Ciprus és Málta pedig a legkedvezőbbek közé tartozik.
