Az Eurostat adatai szerint 2024-ben a 20 és 64 év közötti uniós munkavállalók főállásban töltött tényleges heti munkaideje a hollandiai 32,1 órától a görögországi 39,8 óráig terjedt. (Ebben a statisztikai adatba beleszámítanak mind, akik heti 40 órában, illetve részmunkaidőben dolgoznak.) Az EU-n kívüli európai országokat tekintve Törökország az élen 43,1 órával, majd utána jön Szerbia 41,3 órával, Bosznia-Hercegovina 41,1 órával - írja az Economx.
Európa legnagyobb gazdaságai közül az Egyesült Királyság és Spanyolország (mindkettő heti 36,4 órával), valamint Olaszország (36,1 órával) mind az uniós átlag felett teljesítettek.
A statisztika szerint a vizsgált 34 országból 16-ban a heti munkaidő több mint egy órával csökkent, Magyarországon is, igaz, csak 54 perccel.
Az Európai Bizottság közelmúltban közzétette, a témát vizsgáló munkaanyaga szerint a munkaidő csökkenése elsősorban az atipikus foglalkoztatási formák, főként a részmunkaidős foglalkoztatások elterjedéséhez kötődik.
A részmunkaidős foglalkoztatás aránya európai összehasonlításban Magyarországon nagyon alacsony. 2023-as adatok szerint a magyar foglalkoztatottak 4,8 százaléka dolgozik ebben a formában – ez derül ki a KSH adataiból. Mi lehet ennek a hátterében? Szakértők szerint egyik ok, hogy míg a nyugati-európai országokban a nők nagy része a gyermek születése után rövid idővel visszatér a munkaerőpiacra, addig hazánkban az ellátási rendszer támogatásai (gyermekgondozási ellátás) révén az anyák tovább maradhatnak otthon gyermekeikkel.
Vannak persze a részmunkaidőnek árnyoldalai is: többek között, aki nem nyolc órában dolgozik, azoknak a bére is alacsonyabb, mint azoké, akik teljes állásban dolgoznak.
