Az Intrum követeléskezelő felmérése 20 európai ország 20 ezer fogyasztójának megkérdezésén alapul. Európa lakossága körében nőtt azok aránya, akik a megelőző fél év során hitelből fizették a számláikat. Több a késedelmes fizetés is, de a többség még biztos benne, hogy az alapvető kiadásokat megengedheti magának – állapította meg az Intrum nemzetközi követeléskezelő cég felmérésében, amelyet az MTI-hez is eljuttatott.
A felmérés szerint Európában az elmúlt fél évben a tavalyi azonos időszakhoz képest 11 százalékponttal nőtt, és elérte az 56 százalékot azok aránya, akik a számláik kiegyenlítése érdekében hitelt vettek föl, vagy legalább egyszer hitelkártyával fizettek.
Késve fizetett számlája az elmúlt 12 hónapban 29 százaléknak volt, egy évvel korábban 24 százaléknak.
Arányuk a listavezető Németországban egy év alatt 26 százalékról 53 százalékra nőtt, a hitelből élők aránya elérte a 71 százalékot. Vásárláskor az utólagos fizetés lehetőségével (BNPL – buy now, pay later; vásárolj most, fizess később) 10-ből 4 európai vásárló él, Németországban majdnem 6.
Bizonytalan helyzetről árulkodik az is, hogy egy év alatt 45 százalékról 58 százalékra nőtt azok aránya, akiknek egy nagyobb bevásárlás nehézséget okozhat. Ezzel párhuzamosan felértékelődött a takarékoskodás, a tavalyi 60 százalék után az idén 66 százalék mondta azt, hogy minden hónapban félretesz valamennyit váratlan kiadásokra.
A magyarországi háztartások helyzete a közlemény szerint kedvezőbb az európai átlagnál, mert csak 25 százalék fizet késve.
A magyarországi válaszadók közül a számláját 35 százalék fizette hitelből, ez a legalacsonyabb érték a vizsgált államok közül. Az utólag fizető vásárlók száma is csekély, mindössze 23 százaléknyi, ez körülbelül azonos a cseh és a szlovák adattal. Megtakarításokra 61 százalék támaszkodik, ennél többen csak Portugáliában, Spanyolországban és Szlovákiában takarékoskodnak.
Hiába szerepel a nyilvántartásunkban, hogy rendeztük a számlát, ha ezt a szolgáltató vitatja, szükség lehet a csekk feladóvevényére vagy a banki bizonylatra.
A megőrzési idő nem minden számlatípusnál azonos. A gáz-, villany-, víz- és csatornadíjakhoz kapcsolódó bizonylatokat 3 évig, a szemétszállítási díj, a közös költség, valamint az ingatlan- és gépjárműadó, illetve más helyi adók befizetését igazoló dokumentumokat pedig 5 évig érdemes megőrizni. A háttérben az elévülési szabályok állnak: amíg egy követelés jogilag érvényesíthető lehet, addig fontos, hogy legyen bizonyítékunk a teljesítésre.
