Az Ipsos Zrt. által 1000 fős reprezentatív mintán végzett Barométer-kutatás szerint tízből heten a jövőt szolgáló befektetésként gondolnak a pénzre, illetve négyből három magyar úgy érzi, felelősségteljesen bánik vele. A számok mögött azonban erős szorongás látszik. Továbbra is az infláció a legerősebb egzisztenciális félelem: a megkérdezettek harmada ezt nevezte meg a legnagyobb nyomásként.
Közben látványosan nőtt a munkahely elvesztésétől tartók aránya. Míg 2025 áprilisában a lakosság 15 százaléka félt attól, hogy elveszítheti az állását, most már 22 százalék érzi ezt valós veszélynek. Vagyis nagyjából minden ötödik válaszadó számol ezzel a kockázattal. A nyugdíj miatti aggodalom szintén minden ötödik embert érint, a betegségből fakadó tartós jövedelemkieséstől pedig a válaszadók 13 százaléka tart. Mindössze 12 százalék mondta azt, hogy egyik alapvető egzisztenciális veszély sem nyomasztja.
Horváth Attila, a Provident Pénzügyi Zrt. gazdasági igazgatója szerint a munkahelyféltés az egyik legerősebb, anyagi biztonságérzetet romboló szorongás, mert befolyásolja, hogyan tervezünk, mire merünk költeni, és mennyire bízunk a jövőnkben. Mint fogalmazott: aki az állása elvesztésétől tart, annak egy kisebb váratlan kiadás is pánikot okozhat.
A félelmek így a mindennapi pénzkezelésben is megjelennek. A lakosság 68 százaléka a következő fél évben is a kiadásai visszafogását tervezi, miközben csak 8 százalék gondolkodik fogyasztásnövelésben. A bizonytalanság tehát óvatosabb költekezéshez vezethet, még azoknál is, akik egyébként felelősnek tartják magukat pénzügyi kérdésekben.
Az Economyx által idézett kutatás arra is rámutatott, hogy sokan nem érzik magukat elég felkészültnek az anyagi döntésekhez. A válaszadók közel harmada bizonytalan ezen a téren, 42 százalék pedig úgy látja, hogy bár vannak megfelelő ismeretei, időnként szakértői segítségre is szüksége van. Mindössze 28 százalék tartja magát annyira felkészültnek, hogy egyedül is magabiztosan döntsön pénzügyekben.
Ugyanakkor jóhír, hogy a magyarok nyitottak a segítségre: 24 százalék szerint a személyre szabott tanácsadás, 23-23 százalék szerint pedig a digitális alkalmazások, pénzügyi szoftverek, illetve az online pénzügyi tartalmak segítenék őket leginkább céljaik elérésében.
