A hosszú, elnyújtott, túlzásba vitt munkaórák évente több százezer ember életét követelik. A WHO legfrissebb jelentése alapján 2016-ban 745 ezer ember vesztette életét különböző szívelégtelenségek miatt. Ezek az esetek közvetlen kapcsolatban álltak a munkával töltött idővel. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a koronavírus-járvány tovább fogja rontani ezt a tendenciát – írja a Reuters.


A WHO és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2000 és 2016 között 194 országból gyűjtött adatokat a tanulmány elkészítéséhez. Aggasztó eredmények születtek, és bár a 2020-as év kimaradt a kutatásból, a szakemberek felhívták a figyelmet, a koronavírus-járvány tovább fogja rontani a helyzetet.

A férfiak helyzete a rosszabb

A kutatás egyértelmű összefüggést fedezett fel a túlórák és a szívbetegségek között. Az eredmények alapján egy minimum 55 órás munkahét 35 százalékkal növeli meg a stroke és 17 százalékkal a szívelégtelenség miatti halálozás (átlagos, 35-40 órás munkahéthez viszonyítva) kockázatát.

A túlórák miatt elhunytak 72 százaléka középkorú, vagy annál idősebb férfi volt. Az is kiderült, hogy a legveszélyeztetettebbek a délkelet-ázsiai és a nyugati csendes-óceáni térség (például Kína, Japán és Ausztrália) lakói. Hozzátették, a halálesetek sok esetben évtizedekkel a munka elvégzése után következtek be.

A kutatás a koronavírus-járvány hatásait nem vizsgálta, a WHO viszont úgy véli, a helyzet tovább fog romlani. Jelenleg globálisan 9 százalékra becsülik a túlórázók számát. Ennek hátterében az állhat, hogy egyre többen kerültek home office-ba, ahol sokszor elmosódik a munkaidő és a szabadidő közötti határvonal.

Mi lehet a megoldás?

Bár a tavalyi év kimaradt a tanulmányból, a WHO közölte, egyes adatok arra engednek következtetni, hogy ha egy ország lezárásokat és kijárási korlátozásokat rendel el, akkor nagyjából 10 százalékkal nő a túlórák száma. Frank Pega, a WHO egyik vezetője szerint ez nagyon rossz tendencia, ugyanis egy ilyen mértékű globális sorscsapás esetén inkább csökkenteni kellene a munkaórák számát a dolgozók egészsége érdekében.

Ráadásul számos kutatás rámutatott, hogy a csökkentett munkaórák növelik a dolgozók produktivitását. A világon több cég is kísérletezik a 4 napos munkahetekkel, melyek kifejezetten jó fogadtatásban részesültek. Spanyolország egyenesen támogatási rendszert alakított ki azoknak a cégeknek, amelyek 1 nappal lerövidítik az egy hétre kiszabott kötelező munkanapok számát.


Friss

Fotó: Yuri G. on Unsplash

Szegény gazdagok! Nincs elég magánrepülő a piacon

Tavaly akkorára nőtt a kereslet a magánrepülők iránt, amivel a gyártók már nem igazán tudták tartani a lépést. Ennek hatására a használt gépek értéke jelentősen megugrott – írja a Reuters.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

A Microsoft nyugdíjba küldi a Windows 10-et, mutatjuk a dátumot

A Microsoft 4 év múlva végleg leveszi a kezét a Windows 10-ről. Ez azt jelenti, hogy a vállalat 2025. október 14-től kezdve egyetlen frissítést és hibajavítást sem fog kiadni az operációs rendszerre – írja a BBC.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Larm Rmah on Unsplash

Ha dollármilliárdokat oszthatnál szét, bírnád, ha beleszólnának, kinek adod?

MacKenzie Scott összesen 2,7 milliárd dollárt adományozott 286 rászoruló szervezetnek. Ezzel már nagyjából 8,5 milliárd dollárt osztott szét a vagyonából karitatív célokra- írja a Bloomberg.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!

A hosszú, elnyújtott, túlzásba vitt munkaórák évente több százezer ember életét követelik. A WHO legfrissebb jelentése alapján 2016-ban 745 ezer ember vesztette életét különböző szívelégtelenségek miatt. Ezek az esetek közvetlen kapcsolatban álltak a munkával töltött idővel. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a koronavírus-járvány tovább fogja rontani ezt a tendenciát – írja a Reuters.


A WHO és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2000 és 2016 között 194 országból gyűjtött adatokat a tanulmány elkészítéséhez. Aggasztó eredmények születtek, és bár a 2020-as év kimaradt a kutatásból, a szakemberek felhívták a figyelmet, a koronavírus-járvány tovább fogja rontani a helyzetet.

A férfiak helyzete a rosszabb

A kutatás egyértelmű összefüggést fedezett fel a túlórák és a szívbetegségek között. Az eredmények alapján egy minimum 55 órás munkahét 35 százalékkal növeli meg a stroke és 17 százalékkal a szívelégtelenség miatti halálozás (átlagos, 35-40 órás munkahéthez viszonyítva) kockázatát.

A túlórák miatt elhunytak 72 százaléka középkorú, vagy annál idősebb férfi volt. Az is kiderült, hogy a legveszélyeztetettebbek a délkelet-ázsiai és a nyugati csendes-óceáni térség (például Kína, Japán és Ausztrália) lakói. Hozzátették, a halálesetek sok esetben évtizedekkel a munka elvégzése után következtek be.

A kutatás a koronavírus-járvány hatásait nem vizsgálta, a WHO viszont úgy véli, a helyzet tovább fog romlani. Jelenleg globálisan 9 százalékra becsülik a túlórázók számát. Ennek hátterében az állhat, hogy egyre többen kerültek home office-ba, ahol sokszor elmosódik a munkaidő és a szabadidő közötti határvonal.

Mi lehet a megoldás?

Bár a tavalyi év kimaradt a tanulmányból, a WHO közölte, egyes adatok arra engednek következtetni, hogy ha egy ország lezárásokat és kijárási korlátozásokat rendel el, akkor nagyjából 10 százalékkal nő a túlórák száma. Frank Pega, a WHO egyik vezetője szerint ez nagyon rossz tendencia, ugyanis egy ilyen mértékű globális sorscsapás esetén inkább csökkenteni kellene a munkaórák számát a dolgozók egészsége érdekében.

Ráadásul számos kutatás rámutatott, hogy a csökkentett munkaórák növelik a dolgozók produktivitását. A világon több cég is kísérletezik a 4 napos munkahetekkel, melyek kifejezetten jó fogadtatásban részesültek. Spanyolország egyenesen támogatási rendszert alakított ki azoknak a cégeknek, amelyek 1 nappal lerövidítik az egy hétre kiszabott kötelező munkanapok számát.


Friss

Fotó: Unsplash

Baromfi telepítés: ne bukd el a támogatást!

Szakmai ajánlásban foglalta össze a Baromfi Termék Tanács (BTT) a szülőpárállományok és a tenyészbaromfik maximális telepítési sűrűségi értékeit, amelyekre az állatjóléti támogatás igénybevételéhez van szükség.
TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!