A hosszú, elnyújtott, túlzásba vitt munkaórák évente több százezer ember életét követelik. A WHO legfrissebb jelentése alapján 2016-ban 745 ezer ember vesztette életét különböző szívelégtelenségek miatt. Ezek az esetek közvetlen kapcsolatban álltak a munkával töltött idővel. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a koronavírus-járvány tovább fogja rontani ezt a tendenciát – írja a Reuters.
A WHO és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2000 és 2016 között 194 országból gyűjtött adatokat a tanulmány elkészítéséhez. Aggasztó eredmények születtek, és bár a 2020-as év kimaradt a kutatásból, a szakemberek felhívták a figyelmet, a koronavírus-járvány tovább fogja rontani a helyzetet.
A férfiak helyzete a rosszabb
A kutatás egyértelmű összefüggést fedezett fel a túlórák és a szívbetegségek között. Az eredmények alapján egy minimum 55 órás munkahét 35 százalékkal növeli meg a stroke és 17 százalékkal a szívelégtelenség miatti halálozás (átlagos, 35-40 órás munkahéthez viszonyítva) kockázatát.
A túlórák miatt elhunytak 72 százaléka középkorú, vagy annál idősebb férfi volt. Az is kiderült, hogy a legveszélyeztetettebbek a délkelet-ázsiai és a nyugati csendes-óceáni térség (például Kína, Japán és Ausztrália) lakói. Hozzátették, a halálesetek sok esetben évtizedekkel a munka elvégzése után következtek be.
A kutatás a koronavírus-járvány hatásait nem vizsgálta, a WHO viszont úgy véli, a helyzet tovább fog romlani. Jelenleg globálisan 9 százalékra becsülik a túlórázók számát. Ennek hátterében az állhat, hogy egyre többen kerültek home office-ba, ahol sokszor elmosódik a munkaidő és a szabadidő közötti határvonal.
Mi lehet a megoldás?
Bár a tavalyi év kimaradt a tanulmányból, a WHO közölte, egyes adatok arra engednek következtetni, hogy ha egy ország lezárásokat és kijárási korlátozásokat rendel el, akkor nagyjából 10 százalékkal nő a túlórák száma. Frank Pega, a WHO egyik vezetője szerint ez nagyon rossz tendencia, ugyanis egy ilyen mértékű globális sorscsapás esetén inkább csökkenteni kellene a munkaórák számát a dolgozók egészsége érdekében.
Ráadásul számos kutatás rámutatott, hogy a csökkentett munkaórák növelik a dolgozók produktivitását. A világon több cég is kísérletezik a 4 napos munkahetekkel, melyek kifejezetten jó fogadtatásban részesültek. Spanyolország egyenesen támogatási rendszert alakított ki azoknak a cégeknek, amelyek 1 nappal lerövidítik az egy hétre kiszabott kötelező munkanapok számát.
