Ezt kenheted, megalkották a legújabb művajat

Ez azért is fontos a klímavédelem szempontjából, mert az állattenyésztés a világ üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy 14,5 százalékáért felelős. A népesség növekedésével várhatóan nőni fog az állati eredetű termékek iránti kereslet is, ami tovább melegíti majd a bolygót - írja a HVG.

A kaliforniai Savor éppen ezért a kémiát hívta segítségül. A szakemberek szerint mint minden molekulának, a zsírnak is egy meghatározott kémiai képlete van. A zsírok és olajok molekulái szén, hidrogén és oxigén láncszerű elrendezéséből állnak, a cég pedig ezt használja ki: a szén-dioxidot alapul véve zsírmolekulákat épít fel hő és hidrogén felhasználásával.

Klímabarátabb a pálmaolajnál

Az étkezési zsírok kémiai előállítása kilogrammonként 0,8 gramm szén-dioxidnál is kevesebb kibocsátással jár. Összehasonlításként: a Brazíliában vagy Indonéziában előállított pálmaolaj esetében több mint 1,5 gramm szén-dioxidról lehet beszélni kilogrammonként.

A Savor szerint nemcsak vajat, tejet és sajtot is elő lehetne állítani ilyen módszerrel, de fagylaltok és étolaj készítését is tervezi a cég. Jó hír, hogy a technológia jól skálázható, így rövid idő leforgása alatt ipari méretűre növelhető. Az egyetlen kérdés, hogy az emberek hajlandóak lennének-e ilyen élelmiszereket fogyasztani.

Mi nem kérünk a műélelmiszerből

Magyarországon valószínűleg egyelőre nem jelenhetnek meg a piacon ilyen fejlesztések. Nagy István agrárminiszter a közelmúltban azt nyilatkozta, a kormány vizsgálja annak a lehetőségét, hogy jogi szabályozással korlátozza a laboratóriumi termékek emberi fogyasztásra való alkalmazását. “Semmi sem indokolja, hogy mesterséges sejtszaporítással hozzunk létre emberi fogyasztásra szánt élelmiszereket. Nem szabad megszakítani a termőföld és az ember munkájának kapcsolatát, mert ha ezt az egyensúlyt megbontjuk, abból mindig baj lesz.”