Korlátozná „a laboratóriumi termékek emberi fogyasztásra való alkalmazását” az Agrárminisztérium – közölte az tárcavezető. Ezért a vidéki életmód védelmében benyújtanak egy törvényjavaslatot ebben a témakörben. A javaslat érinteni fogja a rovarfehérjéket is.
Nem támogatja a műhúsok emberi fogyasztását az Agrártárca
Követni szeretnénk az olasz modellt. Vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy jogi szabályozással korlátozzuk a laboratóriumi termékek emberi fogyasztásra való alkalmazását. Semmi sem indokolja, hogy mesterséges sejtszaporítással hozzunk létre emberi fogyasztásra szánt élelmiszereket. Nem szabad megszakítani a termőföld és az ember munkájának kapcsolatát, mert ha ezt az egyensúlyt megbontjuk, abból mindig baj lesz
- nyilatkozta Nagy István agrárminiszter az Indexnek.
Ahogyan arról mi is beszámoltunk, az Európai Unióban Olaszország az első, amely nemet mondott az úgynevezett tenyésztett hús és az abból származó készítmények gyártására és forgalmazására. A laboratóriumban, őssejtből tenyésztett termékek betiltását az elsők között a Coldiretti olaszországi kistermelői szövetség szorgalmazta. A kérdés az utóbbi években komoly politikai vitát eredményezett Itáliában, és a törvény megszavazása sem volt feszültségmentes. A Coldiretti hangoztatta, Olaszországban az élelmiszerek a kultúra és a hagyomány szerves részeit képviselik, és a minőségi termékek védelme elsődlegesnek számít.
Környezetszennyező és kultúraromboló lehet
A portál azon felvetésére, hogy „a műhús előállítása huszonötször szennyezőbb, mint például a szarvasmarhák tartása”, a tárcavető így reagált:
Nem csak abból az aspektusból kell ezt a kérdést megközelíteni, hogy ez most környezetszennyező, vagy nagyobb ökológiai lábnyomot hagy-e maga után. Ha mindezt bevezetjük, engedélyezzük és elterjed, azzal a hagyományainkat és a kultúránkat bontjuk fel, ami aztán olyan gyökértelenséghez vezet, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.
A készülő törvényjavaslattal kapcsolatban pedig Nagy István elárulta:
A vidéki élet, életmód védelmében kívánunk egy komplex javaslatot benyújtani. Azt látjuk, hogy a vidéki hagyományaink, kultúránk és életmódunk kerülhet válságba, amikor olyan témák kerülnek elő, hogy együnk-e rovarfehérjét, sáskát, tücsköt vagy bogarat. Ha fölváltjuk a magunk hagyományaiból eredő termékeket egy idegen kultúra termékeivel, akkor az önazonosságunkat, a gyökereinket vágjuk el. Ez alapvető és hosszú távon ható veszélyeket hordoz magában, mert a föld, a hagyomány és a vidék egyaránt megtartóerőt jelent. De ahhoz, hogy ott megélhetés és jövőkép legyen, ahhoz a hagyományos mezőgazdasági termékekre messzemenőkig szükség lesz.
