Több húsféle létezik, ami - bár a magyarországi konyhákban egzotikusnak számít manapság -, egykor meglehetősen elterjedt volt itthon. Továbbra is termelik ezeket az országban, de a korábbinál jóval kisebb mennyiségben. Ilyen például a juh, a kecske, a galamb, a fürj vagy a nyúl.
Az olyan, Magyarországon meglehetősen különlegesnek számító húsokból, mint amilyen a juh, a kecske, a nyúl, a fürj vagy a galamb, az egy főre jutó éves fogyasztás körülbelül 0,1 kg.
Pedig például a galamb- és a nyúlhús rendkívül előnyös lehet az egészség szempontjából. Egyaránt alacsony a zsírtartalmuk, magas a fehérje- és vastartalmuk, ezért (is) jól beilleszthetők az egészséges táplálkozásba. A galambhús gazdag ásványi anyagokban, továbbá könnyen emészthető. A nyúlhús kiváló forrása az Omega-3 zsírsavaknak, valamint alacsony a koleszterintartalma. Emellett ezen húsok előállítása kisebb szén-dioxid kibocsátással és kevesebb vízfelhasználással jár, mint például a marhahústermelés. De hasonló előnyökről számolhatnánk be például a fürjhús és a -tojás fogyasztásával kapcsolatban is.
Az Agrárszektor megjegyzi, a magyarországi kínálatból jellemzően kikoptak ezek a húsfélék. Ez például azzal magyarázható, hogy a tendenciák a nagyüzemi állattartás irányába mutatnak, amire ezek az állatfajok gyakran alkalmatlanok. De az is előfordul, hogy egyszerűen „nem látnak bennük fantáziát” az állattartó. A kistermelők száma is zuhan, valamint a házivágások mennyisége is nagyot esett az évek alatt.
Nem támogatja a műhúsfogyasztást az Agrártárca
Követni szeretnénk az olasz modellt. Vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy jogi szabályozással korlátozzuk a laboratóriumi termékek emberi fogyasztásra való alkalmazását. Semmi sem indokolja, hogy mesterséges sejtszaporítással hozzunk létre emberi fogyasztásra szánt élelmiszereket. Nem szabad megszakítani a termőföld és az ember munkájának kapcsolatát, mert ha ezt az egyensúlyt megbontjuk, abból mindig baj lesz
- nyilatkozta Nagy István agrárminiszter decemberben.
Ahogyan arról mi is beszámoltunk, az Európai Unióban Olaszország az első, amely nemet mondott az úgynevezett tenyésztett húsok és az abból származó készítmények gyártására és forgalmazására. A laboratóriumban, őssejtből tenyésztett termékek betiltását az elsők között a Coldiretti olaszországi kistermelői szövetség szorgalmazta. A kérdés az utóbbi években komoly politikai vitát eredményezett Itáliában, és a törvény megszavazása sem volt feszültségmentes. A Coldiretti hangoztatta, Olaszországban az élelmiszerek a kultúra és a hagyomány szerves részei, és a minőségi termékek védelme elsődlegesnek számít.
