Világszerte egyre többen foglalkoznak mesterséges húsok előállításával étkezési célra. Azonban kérdéses, elterjedhetnek-e az abból készült élelmiszerek, valamint valóban fentarthatók és etikusak-e a gyártási technológiáik. Magyar szakember válaszolt a kérdésre.
Megjelentek a növények segítségével előállított „műhúsokat”
A növényi alapú húsanalógokat zöldségekből készítik. Manapság egyre jobban elterjednek, hiszen többen vannak a vegánok és vegetáriánusok. Ők igen eltérő okok miatt (például vallási, fenntarthatósági, egészségügyi) tarthatják a zöldségalapú étrendet. Azonban Dr. Friedrich László, az Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet igazgatója a műhúsokkal kapcsolatban arra figyelmeztetett, igen sok körülöttük a tévhit.
Ez egy új piaci szegmens, egy új lehetőség, amit az utóbbi években meglovagoltak, fejlesztettek, nagyon sokat költöttek rá. Nagyon fontos kiemelni, hogy élettanilag ezek nem egyenértékűek a húsokkal, az állati fehérjékkel, emellett nem találhatóak meg bennük megfelelő mennyiségben az esszenciális aminosavak sem
- nyilatkozta a szakember az Agrárszektornak.
Piacra léptek a laboratóriumi húsok is
A növényi alapú készítményekhez képest is új élelmiszernek minősülnek laboratóriumban tenyésztett sejtkultúrákból előállított húsok. Mivel fiatal technológiáról van szó egyelőre nem világos, mennyire környezetkímélő. Eddig úgy tűnik, földterületeket spórolhatnak meg, viszont sok energiát igényel a létrehozásuk. Ráadásul a sejtek növekedéséhez szükséges tápoldatokhoz gyakran állatokat kell leölni, ami ellentmond az állatok szenvedése nélküli hústermelés elképzelésének. Igaz, jelenleg csak kis mennyiségű és méregdrága húst tudnak előállítani a laborok.
A közeljövőben, nagyobb dózisban nem, de úgynevezett extrém kívánságként ott lehet egy-egy üzletben, de abszolút úri passzióként. Nem mehetünk el amellett sem, hogy a piac és a fogyasztás összefügg. Európa egyértelműen a hús irányába mutat. Kell a gasztronómiai érték is. Egy étel legyen ízletes, finom, legyen jó textúrája, egy bizonyos kinézete. Fontos, hogy ne csak együnk, hanem élvezzük is az ízeket. Úgy gondolom, bárhogy próbálkoznak, egy igazi hússzeletet nem lehet kiváltani
- mondta a szakértő.
„Hús nélkül nem megy”
Hozzátette, egyes mikro-és makroelemek csak bizonyos élelmiszerek bevitelével hasznosulnak az emberi szervezetben. Például a vérképzésben a vasnak van szerepe. Azonban nem mindegy, hogy bekapunk egy vastablettát, vagy vöröshúst eszünk, hiszen más a hasznosulásuk.
Azt tudom mondani, hogy hús nélkül nem megy. Annyi ellenpropaganda indult mostanában a hús ellen, hogy talán eljött a hús melletti propagandák ideje is. Egészségügyileg is bizonyított, hogy hosszú távon nem tesz jót a 100 százalékig növényi alapú étrend, ráadásul az életkort is rövidítheti. Ezt zászlóshajóra kell tűzni, különben baj lesz. Nem kell éjjel nappal húst enni, de túlzásokba se essünk, próbáljuk megtalálni ebben az esetben is az egyensúlyt!
- zárta mondandóját a szakember.
Nem valószínű, hogy a többség növényi alapú étrendre vált
Úgy tűnhet, vegán forradalom zajlik a világban, azonban a növényi alapú étrenden élők aránya még mindig kicsi. Viszont többen szorgalmazzák az ilyen táplálkozás terjedését. Azonban egy tanulmány megjegyzi, leginkább akkor mondhatnak le az emberek a húsfogyasztásról, ha megemelkednek a hústermékekre kivetett adók.
10-20 százalékos emelés valószínűleg nem hozna lényeges különbséget. Mindenesetre a húsnak óriási környezeti költségei vannak, amik nincsenek beépítve a termékek árazásába. Így teljesen ésszerű és igazságos lenne, ha a fogyasztók nagyobb mértékben osztoznának ezeken a költségeken
- mondta Matin Qaim, a Bonni Egyetem Fejlődéskutató Központjának munkatársa és a tanulmány egyik szerzője.
