A vertikális termesztés során a növényeket egymás fölött, rétegekben termesztik. Ez gyakran zárt, irányított környezetben történik, például beltéri farmokon vagy üvegházakban. Ahol kevés a szabad földterület, ott kiváló termesztési alternatíva lehet – ez egy tételmondat, a vertikális farmok ugyanis a földművelés kiegészítésére szolgálnak, nem a helyettesítésére.
Fő jellemzői közt első a többrétegű elrendezés: polcokon, tornyokban vagy speciális állványrendszerekben nevelik a növényeket. Mindehhez a napfényt pótolandó mesterséges megvilágításra van szükség, miközben szabályozzák a hőmérsékletet, a páratartalmat és más környezeti tényezőket. Kihagyhatatlan elem a precíziós öntözés, alkalmaznak hidroponikus (vízalapú), aeroponikus (permetezéses), vagy akvapóniás (halakkal kombinált) rendszereket.
Pozitívumai közt említendő, hogy felfelé terjeszkedése révén nem helyigényes, nagyjából 8 hektárnyi zöldséget-gyümölcsöt lehet megtermelni 200 négyzetméteres alapterületen. Emellett nem éri időjárási viszontagság a termést, ami így kiszámíthatóbb. Talán meglepő, de a hagyományos földműveléshez képest víztakarékosabb, és növényvédő szerből sem kell annyi, hiszen a kontrollált környezetben lecsökken a kártevők száma.
Ám elég nehezen elképzelhető például a sárgabarackfák vertikális termesztésbe vonása, nyilván bizonyos növények kevésbé alkalmasak erre. Emellett a vertikális termesztés energiaigényes, és a magas kezdeti beruházási költségek csökkentik a „tetszési indexet”.
Visszatartó erő lehet még a technológia komplexitása, a sikeres vertikális termesztéshez ugyanis speciális tudás, folyamatos karbantartás szükséges, ami a megszokásokban gondolkodók számára kihívás. Mindezek mellett és ellenére a vertikális termesztés működik egy csomó zöldségfélével, és erre akad magyar példa is.
Például a Tungsram Közép-Európa egyik első hidropóniás vertikális farmját tartotta fenn 2021 májusától a cég 2022-es felszámolásig. Itt 150 négyzetméter termőfelületen termesztettek mikrozöldségeket és salátaféléket, főként K+F céllal.
A projektet és a csapatot szerencsére átvette a Csillagváros Kft., vagyis az Egreen Farming Solutions. A kutatás-kísérleti vonalon haladva három év és 80 kísérlet után száznál több növényi receptúrát dolgoztak ki, és folyamatosan dolgoznak az árak piacképességén.
A termények beltartalmi értékét folyamatosan vizsgálják, különös tekintettel a nitrát-, C-vitamin-, flavonoid- és antioxidáns-tartalomra. Valent Petra, a Csillagváros Kft. ügyvezető igazgatója szerint a mesterséges világítás ebből a szempontból akár előny is lehet, hiszen programozható, a növények tápanyagtartalma így optimalizálható.
„A LED-forrásokat úgy programozzuk, hogy azokat a hullámhosszokat bocsássák ki, amelyekre a növények leginkább reagálnak a növekedés és hatóanyag-felhalmozás szempontjából. Így egyes zöldségek és gyümölcsök hatóanyag-tartalma magasabb is lehet, mint a hagyományos termesztésben, és ez az ízeket, illetve az étkezési élményt is fokozza. Akadt olyan csilikísérletünk, ahol a csípősséget sikeresen fokoztuk, hála a kontrollált környezetnek” – mondta Valent Petra.
Azt persze ő is kiemeli, hogy a kezdeti befektetés elrettentheti a modern farmok iránt érdeklődőket, hiszen jelenleg négyzetméterenként 3-600 ezer forintot kóstál egy ilyen fejlesztés. „Az automatizáció mértéke, a használt anyagok élettartama és az előállított termék feldolgozottsága jelenti a legnagyobb anyagi befolyásoló erőt. Attól függően, hogy egy hétnapos tenyészidejű mikrozöldségről beszélünk, vagy egy 42 napos salátáról, változik a kilogrammonkénti ár és a költségarányok megoszlása” – fejtette ki a vertikálist termesztés főbb ráfordításait.
Költségcsökkentő lehet például a svéd modell, ugyanis a skandináv országban az egyik vertikális farm szupermarketekben termeszt, így tudnak az importnál olcsóbbak maradni. Az áruházban a hőmérséklet temperált, a farmnak tehát ez mínusz költség. Valent szerint az is lényegesen farag a kiadásokon, hogy Svédország nagyobb arányban használ megújuló, különösen szélenergiát.
„Nálunk is kiaknázható lehet a geotermikus energia, a komposzt hője vagy éppen a szél- és a napenergia. Az energiatárolást szintén megoldhatnák ezek a farmok, hiszen a rendszerben keletkező többletből rostot, vitamint és ásványi anyagot állíthatnánk elő” – pedzegeti a vertikális farmokban rejlő, egyelőre fájdalmasan kiaknázatlan lehetőségeket Valent Petra.
A Csillagváros Kft. a vertikális farmok lehetőségeit és a túlnépesedett lakosság élelmezési lehetőségeit kutatja, amit lényegében klasszikus mezőgazdasági formának tartanak. Bárki ezt tenné, aki hozzájuk hasonlóan már az űrkolonizációs növénykutatással foglalkozna, a cég ugyanis az űrben folytatott termesztés hogyanjára fordult rá. Olyan megoldásokat modelleznek, amelyek valamikor majd a Holdon, a Marson vagy egy űrállomáson is működhetnek.
Világviszonylatban is egyedülálló űrbiológiai küldetésben vesz részt az Orion Űrnemzedék Alapítvány 2025 júniusában. A Genesis SFL Mission Possible projekt részeként 23-féle, összesen 100 grammnyi magyar növény magját juttatják poláris pályára a Föld körül, a MayaSat–1 biológiai cubesat (mini műhold) belsejében.
Ezt egy SpaceX Falcon 9 rakétával juttatják fel – ismertette a különleges misszió részleteit Fenyőfalvi Anett, az Orion Űrnemzedék Alapítvány elnöke. A magokat Kaliforniából lövik az űrbe azért, hogy a földi mezőgazdaság fejlesztését javíthassák a kutatási eredményekkel.
