Ahogy az Agrárszektor kiemeli, a múltban a családok jelentős hányada saját kertjéből látta el magát friss terményekkel, így a bolti kereslet alacsonyabb, a kínálat pedig szezonális és korlátozott volt. Ma viszont már egész évben kapható paprika és paradicsom is, de ennek ára van: ezeket jellemzően fűtött üvegházakban, energiaigényes körülmények között termesztik, vagy külföldről, magas logisztikai költségek mellett importálják.
A friss zöldségek és gyümölcsök ára különösen érzékeny az időjárási viszonyokra. Ha például elfagy egy gyümölcsültetvény, a kieső termés miatt a piacon kevesebb áru jelenik meg, ami felhajtja az árakat – elég, ha az idei, katasztrofális magyar baracktermésre gondolunk. Az üvegházi termesztés biztonságosabb, de jóval drágább, ráadásul a szabadföldi termeléshez szükséges anyagok ára is folyamatosan emelkedik, és az amúgy is egyre nehezebben elérhető munkaerő is drágul.
Mindeközben a húsipar – főként a baromfi- és sertéstartás – sokkal iparosodottabbá és hatékonyabbá vált, és az állami támogatások is kiemelten segítik az ágazatot, így a hús ára stabilabb képes maradni. A zöldség- és gyümölcstermelés élőmunka-igényesebb, a termény szállítása pedig bonyolultabb – mindez a végső fogyasztói árban is megmutatkozik.
Míg tehát a hús előállítása papíron bonyolultabb, a nagyüzemi termelés, a támogatások és a hosszabb eltarthatóság miatt mégis gyakran olcsóbban elérhető, mint egy-egy zöldség vagy gyümölcs. A magyar fogyasztók ezzel egy nehezen kezelhető csapdahelyzetbe kerültek: hiába vásárolnak kevesebbet a drágállott zöldségből, ez önmagában nem képes csökkenteni az árakat – a tartósan magas árak viszont tovább apasztják a keresletet.
Olvasd el ezt is!
