Télen különösen fontos, hogy a nitrogénben gazdag „zöld” (pl. zöldség- és gyümölcsmaradék, friss trágya) és a szénben gazdag „barna” anyagokat (szalma, lehullott lomb, aprított ágak, kartonpapír) váltogatva helyezzük el. Ez a rétegezés nemcsak a lebomlást gyorsítja, hanem hőt is termel.
Érdemes gondoskodni a halom szigeteléséről: szalmával, száraz levéllel, vagy akár fóliával, ponyvával is takarhatjuk. Ezek az anyagok segítenek bent tartani a természetes bomlás során keletkező hőt. Arra figyeljünk, hogy a takarás ne zárja el teljesen a levegőt.
Havonta egyszer javasolt az anyagot átforgatni. Ez egyenletesen osztja el a hőt és friss oxigént juttat be a rendszerbe.
Egy kevés friss trágya, komposztgyorsító adalék vagy akár kávézacc segít abban, hogy a halom belsejében megmaradjon az aktivitás. Ezek az anyagok nitrogénben gazdagok, de óvatosan adagoljuk őket, nehogy túl savassá váljon a keverék.
Kertészetekben érdemes havonta ellenőrizni a halom nedvességtartalmát. Ha túl száraz, egy kis langyos vízzel pótolható a hiány. Az optimális komposzt nedves, de nem tocsogós – éppen csak annyira nedves, mint egy kicsavart szivacs - írja az Agroinform.
Komposztból komposztteát is készíthetünk, amely a növények egyik leghatékonyabb táplálója - írtuk korábban. Alkalmazásával a mezőgazdasági termelésben akár 30%-os termésnövekedés is elérhető. A komposzttea komposztból készül, vízben áztatással és fermentációval. Az otthoni elkészítése csak három napot vesz igénybe: a kész komposztot vászonzsákba helyezzük, majd egy esővízgyűjtő hordóba tesszük – úgy áztatjuk, mint a teafiltert a bögre vízben, majd leszűrjük, és hígítva alkalmazzuk. Az így elkészített vizes oldat szakmai szempontból ugyan még nem számít komposztteának, de otthoni használatra eredményesen bevethető.
