Most kell elvetni a jó magot, hogy gazdag legyyen a termés
Fotó:123RF

Százmilliárdos a tét, nagy csatára készül a hazai mezőgazdaság

Legkésőbb december végéig kell az uniós tagállamoknak beadniuk a terveiket az új Közös Agrárpolitikára. A magyar tervezet ugyan még nem készült el, de néhány eleme már valószínűsíthető. A témában készült interjú Harnóczi Györggyel, az OTP Agrár főosztályvezetőjével – ebből szemezgettünk.



Már látszanak az új KAP irányvonalai

A többi uniós tagállamhoz hasonlóan ebben a hónapban kell elkészülnie Magyarország stratégiai tervének az EU új Közös Agrárpolitikájához (KAP). Akár sok százmilliárd forint kifizetése múlhat ezen. Ebben a témában készített interjút az Agrárszektor.hu Harnóczi Györggyel, az OTP Agrár főosztályvezetőjével.

A szakértő által elmondottakból elsőként kiemelendő, hogy a magyar stratégiai terv olyan elemeket kell, hogy tartalmazzon, amelyeket Brüsszel is elfogad. 2022 nyarának végén a gazdáknak ugyanis már úgy kell meghozniuk bizonyos gazdasági döntéseket, hogy ismerik a 2023-tól hatályos támogatási lehetőségeket. Ellenkező esetben akár veszteség is érheti őket.

Harnóczi György tudomása szerint még csak abban született döntés, hogy a korábbi 15 százalékkal szemben 80 százalékos társfinanszírozással fogja a jövőben kiegészíteni a kormány az uniós támogatásokat.

Magyarország stratégiai tervének azonban már látszanak az irányvonalai, amelyek a következők:

  • Az európai uniós forrásból finanszírozott közvetlen agrártámogatások 2023-2027 közötti időszaki tervezésénél elsődleges szempont a 2015-2020 (és 2021-2022) közötti időszaki status quo fenntartása, ami egyaránt érvényes a támogatások feltételrendszerére és a források elosztására.
  • Az alaptámogatásokat tekintve a források bizonyos mértékű újraosztásának van a legnagyobb esélye, mégpedig az első 10 hektár és a 10-300 hektár kiemelt támogatása mellett. Azonban, ha túl nagy a különbség a hektáronkénti támogatási összegekben, az egyértelműen a földterületek szétírására ösztönözheti a gazdákat, ami ronthatja az átláthatóságot az ágazatban. A Nemzeti Agrárkamara határozottan a 10 százalékos redisztribúció mellett tette le a voksát.
  • A korábbi zöldítés helyébe lépő környezetvédelmi kötelezettség, vagyis az eco-scheme hazai alkalmazásának tervezett feltételei nagyon lazáknak tűnnek, a pénz minél könnyebb felhasználását célozzák. Ugyanakkor ennek az a veszélye, hogy nem készíti fel a termelőket a későbbiekben még inkább szigorodó klíma- és környezetvédelmi előírások teljesítésére és a tervezet brüsszeli elfogadtatásának esélyei is kérdésesek.
  • Új nyertesek és vesztesek

    Az OTP Agrár főosztályvezetője említést tett az EU új Közös Agrárpolitikájának lehetséges nyerteseiről és veszteseiről is.

    Az uniós források csökkenni fognak a 2021-2027-es időszakban, ezt azonban Magyarország a társfinanszírozás arányának emelésével némileg ellensúlyozhatja. Lehetőség van továbbá a pillérek közötti legfeljebb 25 százalékos átcsoportosításra.

    „Összességében tekintve az alaptámogatás összege még a redisztribúcióval érintett gazdaságkörök esetében is el fog maradni a korábbitól (SAPS + zöldítés). Az uniós szabályokból adódóan nagy a veszélye annak, hogy a középüzemek járhatnak legrosszabbul, amelyek 600 és 2000 hektár közötti területen gazdálkodnak. Ha viszont az eco-scheme forrásait racionálisan használja fel Magyarország és valódi ökológiai hatásokkal járó intézkedéseket kedvezményez, akkor az ezekhez hatékonyan alkalmazkodó gazdaságok – relatíve – jobban járhatnak”

    – nyilatkozta Harnóczi György.

    A jövő pályázatai

    A szakember beszélt arról is, hogy az eddigi jelek szerint a jövőben a KAP-ban hangsúlyosabban jelenhetnek meg a környezet- és klímavédelmi törekvések. Emellett olyan rendelkezéseket is tartalmazhat, amelyek nagyobb támogatást biztosíthatnak a kisebb gazdaságok számára. Az is szinte biztosra vehető, hogy továbbra is fontos eleme lesz a fiatal mezőgazdasági termelők segítése.

    A következő időszak vidékfejlesztési támogatásai kapcsán az is elmondható, hogy valamennyi jelenlegi intézkedés támogatható maradhat. Ide tartozhatnak többek között a beruházási támogatásokat, a környezet, éghajlati és más fenntartási kötelezettségvállalásért nyújtott támogatásokat, a kötelező előírásokból származó terület-specifikus hátrányokra nyújtott támogatásokat, illetve a fiatal gazdák, kockázatkezelési eszközök és együttműködések, valamint a tudásátadás támogatását is. Azonban a beruházási támogatások túlsúlya lehet jellemző a jövőben.

    A teljes cikket itt találjátok.

    Ne hagyd ki!