Helyén kell kezelnie a magyar agráriumnak az elmúlt évek békés időszakait – vélekedik a Magyar Bankholding Csoport Agrár és Élelmiszeripari üzletág vezetője. A szakértő a múlt mellett beszélt arról is, hogy mire számít a közeljövőben az említett szektorokban.
Figyelmeztet a szakértő
Hollósi Dávid a Portfolio Agrár Klubjában elemezte egyebekközött a hazai agrárium elmúlt évét, valamint kitért a jövő várakozásaira is. A szakember szerint tavaly különösen sok tényező hatott a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra. Ilyenek voltak például:
- a terményárak hektikus mozgása,
- a madárinfluenza,
- az energiaárak emelkedése,
- a műtrágyapiac átárazódása,
- a sertéspiaci helyzet,
- a koronavírus,
- az időjárás,
- valamint az elszálló infláció – írja az Agrárszektor.hu.
„Az agrárolló egyre szélesebbre nyílik, ahogy az inputanyagok költsége kezd jelentősen beárazódni a termelésbe (…) Ha megnézzük az élelmiszer-gazdaság elmúlt 20 évét, akkor ki lehet jelenteni, hogy volt egy 8-10 éves békeidőszakunk, amit a helyén kell értékelnünk”
– mondta a Magyar Bankholding Csoport Agrár és Élelmiszeripari üzletág vezetője. A szakember arról is beszélt, hogy a kamatkörnyezet és inflációs viszonyok tekintetében is egy nyugodtabb időszak zárult le, amit egy „pörgősebb” követhet. Hollósi Dávid emellett említést tett arról is, hogy 2015 és 2021 között 20 százalékkal nőtt az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma hazánkban, ami szintén nagyon kedvezően hatott. Azonban a pandémia jelentősen átalakította a fogyasztói szokásokat, hiszen például kevesebbszer vásárolnak többet az emberek, és felpörgött az élelmiszeripari házhozszállítás is.
Erre számítsunk a közeljövőben
A mezőgazdaságot és az élelmiszeripart befolyásoló hatások miatt arra lehet számítani, hogy a következő időszakban sokkal nagyobb kilengések lesznek a termelői és ráfordítási árak éves indexében – idézi a cikk Hollósi Dávidot. A szakember szerint idén észben kell tartani, hogy
„a globális gazdaság jelenleg egy nyersanyagpiaci szuperciklus jeleit mutatja, ami egy tartós, több évig tartó áremelkedést jelenthet. (…) Ez pedig nem csak az olyan nyersanyagoknál jelentkezik, mint az alumínium, a földgáz vagy a Brent nyersolaj, de a velük együtt mozgó kukoricánál is megfigyelhetőek a jelek.”
- áll a cikkben. Hollósi Dávid végezetül összefoglalta a közeljövő várható kihívásait is, mint például:
- az energiapiac volatilitása meg fog jelenni a termelési költségekben;
- a magas műtrágyaárak jövedelemcsökkenéssel fognak járni;
- a sertéságazati termelőknek az átadási árakban érvényesíteniük kell a takarmányárakat;
- sok változást fog hozni az új Közös Agrárpolitika (KAP);
- óriási feladat lesz a ciklus 4265 milliárd forintnyi pályázatának az elbírálása, a kifizetése és az ellenőrzése;
- gyakoribbá válhatnak az időjárási anomáliák;
- a mezőgazdasági termelésben szükséges a megfelelő fajtaválasztással és öntözés;
- egyre drágábban és egyre nehezebben érhető el a megfelelő munkaerő;
- a jegybankok kamatemelési ciklusban vannak, vagyis véget ért az olcsó kamatok korszaka.
A szakember végezetül kitért arra is, hogy a pandémia megmutatta, hogy a termelést leállítani 1 hónap, azonban újraindítani 1,5 év, ami szintén annak a jelen, hogy mennyire érzékenyek lehetnek a gazdaság szegmensei váratlan kihívásokra.
