Egyre keresettebb húshelyettesítő a szója is
Nagy üzleti lehetőséget látnak a húshelyettesítő növények és gombák termesztésében a német gazdák, hiszen jelentősen nőtt rájuk a kereslet. Négy termékre különösen nagy idény lehet a jövőben ebben a szegmensben.


Nehogy lemaradjunk az ilyen üzleti lehetőségekről

A nemzetközi élelmiszer-fogyasztásban gyorsan nő a növényi alapú italok, élelmiszerek, valamint a növényi fehérjéből készült húshelyettesítő termékek aránya. Ez abból is látszik, hogy például Németországban az utóbbi négy évben megduplázódott a vegánok száma. A 2020-ban készült felmérés szerint ugyan még mindig csak a teljes német lakosság 3,2 százalékát (2,6 millió ember) teszik ki a vegánok, azonban 4,4 százalék a vegetáriánusok (3,6 millió fő), valamint 29,1 százalék azok aránya, akik csak alkalmanként esznek húst (ők a flexitáriánusok). Ezért sok gazda áll át a takarmánynövényekről emberi fogyasztásra alkalmas húshelyettesítő alapanyagok termelésére – írja az agroinform.hu.

Bernhard Krüsken a Német Gazdaszövetség (Deutscher Bauernverband) főtitkára szerint is érdemes a magas fehérjetartalmú növények termesztése, hiszen ugrásszerűen megnőtt ezek iránt a kereslet. A német gazdaságpolitika egyébként is fókuszál manapság az egyre nagyobb terményhozam elérése ezekből az élelmiszerekből a biodiverzitás megőrzésére mellett. Érdemes azonban megjegyezni azt is, hogy az állati eredetű termékek népszerűsége továbbra is óriási.

A legkeresettebb húshelyettesítők

A húshelyettesítő készítményeket növényi fehérjeforrásból állítják elő, esetleg gombákból (a gombák rendszertanilag nem számítanak növénynek). Nagyon leegyszerűsítve a feldolgozásuk során rostos szerkezetűvé alakítják őket, majd a húsokhoz hasonlóan feldolgozzák, ízesítik, akár növényi eredetű zsiradékot is adnak hozzájuk. Közülük a legismertebbek:

A szója: a friss, zsenge szójababot magában is fogyasztják. Az idősebb formájából szójaszósz készülhet. A szójababból kinyert szójatej altatásával és a visszamaradt „túró” összenyomásával pedig tofu készíthető belőle (magyarul szójababsajtnak is nevezik), amely a vegetáriánus konyha egyik alapja. Szójagranulátummal pedig a darált húst szokás helyettesíteni. Itthon leginkább takarmányszóját termesztenek a gazdák.

A szejtán: búzafehérjéből készül (azért búzahúsnak is hívják) úgy, hogy vízzel és fűszerekkel gyúrják össze, majd kifőzik. Az elkészült szejtán szintén a húshoz hasonló módon használható fel.

A hüvelyesek: a szójababon kívül más hüvelyeseket is felhasznál az iparág húshelyettesítő termékek gyártásához, hiszen kiegyensúlyozottan tartalmazhatnak összetett szénhidrátokat és fehérjéket.

A gomba: számos ehető fajtájuk ismert, melyeket nagy mennyiségben dolgoz fel a húshelyettesítő iparág. Rendkívül sokoldalú a hasznosításuk, ráadásul egyre innovatívabb az előállításuk is.

Nyomatékosan kérünk benneteket, kedves olvasókat, hogy cikkünket ne tekintsétek befektetési ajánlatnak, csak azt írtuk le, hogy a német mezőgazdaság szereplői mit tartanak perspektivikus üzletnek!

The Conversation

Ne hagyd ki!