A Balaton átlagos vízszintje jelenleg 83 centiméter, ami már több partszakaszon is szembetűnő. A háttérben pedig elsősorban nem a párolgás áll. Tóth István mezőgazdasági szakember szerint a legnagyobb gond az, hogy a déli vízgyűjtő területről szinte egyáltalán nem érkezik utánpótlás a tóba.
Mint ahogy a Sonline-nak is kifejtette, az utóbbi napokban ugyan hullott némi csapadék – Toponáron és Kaposfüreden körülbelül 18 milliméter –, a talaj azonban annyira kiszáradt, hogy azonnal magába szívta a nedvességet. Emiatt a kisebb vízfolyások, például az Aranyos-patak, még azelőtt eltűnnek a talajban, hogy elérhetnék a Balatonba vezető vízrendszert.
A problémát tovább erősíti, hogy jelenleg a tó fő táplálója, a Zala folyó is csak minimális vízhozammal működik – hasonlóan az északi parti patakokhoz. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a talajból becslések szerint 100–150 milliméternyi csapadék hiányzik.
Ez pedig már nem csupán a Balaton vízszintjén látszik meg. A mintegy százezer hektáros déli vízgyűjtő területen a mezőgazdaság szintén komoly kihívásokkal néz szembe. A legutóbbi esők ugyan átsegítették a kritikus időszakon a kukoricát és a napraforgót, a gyümölcsösök helyzete továbbra is bizonytalan. A vízhiány miatt romolhat a termés minősége, szélsőséges esetben pedig a fák is károsodhatnak.
Emellett a vendéglátás számára csakugyan egyre látványosabb lehet az aszály hatása. Ha a száraz időjárás tartós marad, a sekély, iszapos partszakaszok tovább növekedhetnek, és a fürdőzőknek hosszabb utat kell megtenniük a mélyebb víz eléréséhez.
Hasonló helyzetre már volt példa nagyjából tizenöt évvel ezelőtt. Fonyódligeten akkor annyira visszahúzódott a víz, hogy a strandolóknak az iszapba fektetett pallókon kellett 40–50 métert besétálniuk, mire fürdésre alkalmas vízmélységet találtak.
Tóth István egy megoldást lát a Balaton vízszintjének stabilizálódásához: a következő hetekben a teljes vízgyűjtő területet érintő, tartós és jelentős csapadékra lenne szükség.
