A jegyek leginkább rövid távon — például egyetemre való bejutásnál — jeleznek előre teljesítményt, de a hosszú távú élet- és karriereredményekre gyakorolt hatásuk gyenge vagy bizonytalan.
Egy kiterjedt kutatási áttekintés szerint az iskolai eredmények és a későbbi munkahelyi teljesítmény, jövedelem vagy elégedettség között gyenge korreláció tapasztalható: a tanulmány szerint a jegyek mindössze 2,4 %-ban magyarázták a későbbi életbeli eredményeket (jövedelem, munkahelyi elégedettség, tudományos produktivitás) különféle szakmák esetén.
A szakirodalom hangsúlyozza, hogy a tradícionális iskolai jegyek elsősorban az elméleti tudás mérésére alkalmasak, de nem feltétlenül tükrözik a munkához szükséges komplex készségeket:
A tanulmányi átlag nem jelez vezetői készséget, kockázatvállalási komfortot vagy érzelmi intelligenciát — pedig ezek a munka világában kulcsfontosságúak lehetnek.
Egy elemzés szerint a hagyományos jegyek gyakran jutalmazzák az információ memorizálását, de nem feltétlen mérik azt a képességet, hogy valaki komplex, valós munkahelyi problémákat oldjon meg, együttműködjön vagy alkalmazkodjon.
Ezért egyre több oktatási szakértő javasolja, hogy a tradícionális jegyek mellett helyet kapjanak gyakorlati, projekt- és kompetenciaalapú mérésformák is, amelyek jobban tükrözik a munka világában értékelt készségeket - írja a HR Portál.
Az utóbbi években egyre több vállalat a készségekre és konkrét kompetenciákra helyezi a hangsúlyt a toborzásban és a karrierfejlesztésben. A ZipRecruiter és Indeed adatainak elemzése szerint a meghirdetett állásokban csökkent a formális végzettséghez kötöttség, miközben a készség‑feltételek hangsúlyosabbak lettek — például a diploma‑követelményeket támasztó hirdetések aránya csökkent. "81 %-ra nőtt azok aránya, akik már alkalmaznak készségalapú kiválasztást a toborzásban, szemben a korábbi évek 56 %-ával" - mutat rá egy kutatás.
Azok a vállalatok, amelyek készségek alapján toboroznak, 90 %-ban kevesebb hibás felvételt tapasztalnak, és 94 %-uk szerint a készségek alapján felvettek jobban teljesítenek, mint akik csak végzettség vagy évek alapján kerültek be.
A Linkedin szakmai közösségi oldal arról készített tavaly felmérést, mely készségeket keresik leginkább a munkaadók a munkavállalók körében.
A listán sok az „emberi” készség, azaz soft skill, például a konfliktuskezelés (az AI-műveltség után a második), az alkalmazkodóképesség és az ügyfelek kezelése.
- AI-ismeret,
- konfliktuskezelés,
- alkalmazkodóképesség,
- folyamatoptimalizálás,
- innovatív gondolkodás,
- nyilvános beszéd,
- megoldás alapú értékesítés,
- ügyfelek bevonása és támogatása,
- stakeholder menedzsment,
- LLM (nagy nyelvi modell) fejlesztés és alkalmazás.
A soft skillek erőteljes jelenléte azt jelezheti, hogy az új technológiák térnyerése közepette is egyre nagyobb igény mutatkozik rájuk - bár a munkavállalók aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a munkáltatók inkább a technikai készségekre összpontosítanak a soft skills helyett.
